Milyen hatással van az immunrendszerünkre, ha félelemet ébresztő helyre megyünk?

Kísértetjárta házak, rémtanyák, vidámparki szellemkastélyok, horrorfilmek, hullámvasút és társaik, mindazok a „szórakozási lehetőségek, ahol biztonságban érezzük magunkat, de azért félünk”, olyan pszichológiai reakciókat váltank ki, mint az izgalom és a szabadság megélése. A félelem rekreációjának fizikai előnyei azonban kevésbé ismertek.

Van ezeknek a helyeknek egy bizonyos varázsa, amitől az emberek többsége szívesen bemegy, még akkor is, ha tudja, hogy ijesztő élményben lesz része. A dán Aarhusi Egyetem kutatócsoportja olyan emberek vérmintáját elemezte, akik elmentek egy úgynevezett kísértetházba. Megállapították, hogy

Az ilyen kikapcsolódás 113 felnőtt immunrendszerére gyakorolt hatásait vizsgálták: mérték a belépő alanyok pulzusszámát, és mérték a saját bevallásuk szerinti félelmüket. Közvetlenül a kísértetházba való belépés előtt, és elhagyása után, majd három nappal később is vérmintát is vettek, és elemezték a gyulladások és az immunsejtek szintjét.

Vizsgálatuk eredményét a ScienceDirectben tették közzé.

Megállapításaik szerint a félelemreakció alapvető fontosságú a túléléshez, és természetesen aktiválja az adrenerg rendszert, ami akut „harci reakciót” vált ki. Míg a tartós stressz összefüggésbe hozható a hosszú távú gyulladásokkal,

Az ijesztő ingereknek, például félelmet keltő szórakozásnak való önkéntes kitettség az adrenerg rendszer ismert aktivátora, de az immunrendszerre és az alacsony fokú gyulladásra gyakorolt kedvező hatása eddig ismeretlen volt.

A vizsgálatot a dániai Vejle városában a Dystopia Haunted House-ban végezték. A kísértetház rendezvényét évente a Halloween-szezonban évente mintegy 4-5000 fizető vendég keresi fel. Az elhagyatott gyárban található látványosság mintegy 50 tematikusan összekapcsolt helyiségből áll, amelyekben félelmet és heves stresszt keltenek díszlettervezéssel, audiovizuális effektusokkal, valamint sminkelt, jelmezes élő előadók részvételével. A látogatók három-hat fős csoportokban sétálnak végig a kísértetjárta látványosságon, találkoznak gyilkos bohócokkal, bomló zombikal és a láncfűrészes gyilkosokkal, akik véres henteskötényt és vérrel maszatos disznómaszkot viselnek. Egy alkalom általában egy órán át tart.

Az alanyok átlagos pulzusszáma elérte a 111-es értéket, szubjektív félelemszintjük pedig 5,4 volt az 1-től 9-ig terjedő skálán.

A 113 vizsgálati alanyból 69 nő és 44 férfi volt, átlagéletkoruk 29,7 év. Fontos, hogy 22 alany vérében, mielőtt beléptek a kísértetházba, magas volt a hsCRP, egy enyhe gyulladásra utaló marker.

Azonban három nappal a kísértetházban tett látogatásuk után az enyhe gyulladásban szenvedő alanyok 82%-ánál csökkent a hsCRP szint, és csaknem felüknél teljesen visszatért a normál szintre. Más szóval igazolódott, hogy a félelmetes látogatás csökkentette gyulladásukat.

A kutatócsoport szerint „ez feltárhat lehetséges strukturális kapcsolatot a mentális állapot és a gyulladás között. Úgy tűnik, a szorongás az alacsony fokú krónikus gyulladáshoz kapcsolódik, s a bizonyos szintű, keretek között tartott félelem leviszi, sőt megszünteti azt.”

Ezenkívül azon alanyok esetében, akiknek eredetileg nem volt gyulladásuk, a vérükben lévő immunsejtek, például limfociták, monociták, eozinofilek és bazofilek száma csökkent a látogatást követően. A gyulladásos alanyokban csak a limfociták és a monociták csökkentek.

Az eredmények arra utalnak, hogy az ijesztő kikapcsolódás hatással lehet az immunrendszerre azáltal, hogy újrakalibrálja az immunsejteket és a gyulladásos markereket a vérünkben. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy ez hogyan történik, de a kutatók úgy vélik, a félelem hatásosan aktiválhatja az adrenerg immunrendszert.