DNS-vizsgálat

2019.11.09. 10:21

Antropológusok megállapították, mi tette naggyá Rómát

Az ókori Róma városállamból vált egy 70 milliós birodalom központjává.

A genetikai sokszínűség tehette naggyá Rómát

állapították meg antropológusok DNS-vizsgálatok alapján.

Az ókori Róma városállamból vált egy 70 milliós birodalom központjává. Már alapításakor jelentős volt genetikai sokszínűsége a Közel-Keletről, Észak-Afrikából, Dél-Európából érkezett bevándorlóknak köszönhetően írta egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

Jonathan Pritchard, a Stanford Egyetem szakértője, Alfredo Coppa, a római La Sapienza Egyetem munkatársa és Ron Pinhasi, a Bécsi Egyetem evolúciós antropológiai intézetének kutatója vezetésével a tudósok 127 ember DNS-ét vizsgálták meg, a leletek Rómában és Róma közelében lévő archaikus lelőhelyekről kerültek elő.

A feltárt és elemzett emberi örökítőanyag 12 ezer éves időintervallumot ölelt fel.

Ezek az emberek a mezolitikum földtörténeti korban vadászként és gyűjtögetőként éltek a területen, az újkőkorszakban (neolitikumban) földművesekként. A réz-, bronz- és vaskorban kereskedők és kézművesek voltak, míg a Római Köztársaság és a császárság idején katonák, politikusok és rabszolgák, a későókorban pedig polgárok. A középkorban és a koraújkorban jobbágyok és nemesek voltak.

A tudósok két nagy Rómába irányuló migrációs mozgást azonosítottak, valamint a későbbi kisebb változásokat a népességszerkezetben.

Egy hétezer évvel ezelőtt lezajlott bevándorlási hullám során földművesek érkeztek a mai Irán és Törökország területéről, és elnyomták az akkoriban Olaszországban letelepült vadászokat és gyűjtögetőket.

A következő bevándorlási hullám a bronzkorban következett be 5-3 ezer éve. A technikai fejlődés eszközei, mint az állatok vontatta kocsik, az úthálózat és a vitorlás hajók minden eddiginél mobilisabbá tették az embereket, növekedett a kereskedelem és különböző földközi-tengeri népcsoportok közötti interakciók.

Így a vaskorszak végén, amikor megalapították Rómát, már olyan emberek éltek ott, akiknek elődei az ukrán sztyeppéről, a Közel-Keletről, Európa és Észak-Afrika egyéb részeiről érkeztek.

A fiatal Róma lakosai a genetikai adatok alapján nagyon különböző származásúak voltak.

Utódaik az olasz félsziget egyik városállamából világbirodalommá emelték Rómát: a birodalom felölelte a teljes földközi-tengeri térséget, kiterjedt három kontinensre Európára, Ázsiára és Afrikára.

A római köztársaság és császárság korában a metropolisz lakóinak száma több mint egymillió volt, a teljes birodalomban mintegy 70 millióan éltek.

Akkoriban a legtöbb bevándorló a Földközi-tenger térségének keleti részéből érkezett az örök városba, kevesen a nyugati terültekről.

A későókorban és a birodalom bukása következtében Róma lakossága a harcok és járványok hatására kevesebb mint 100 ezer főre csökkent. A középkorban és a koraújkorban újabb bevándorlók érkeztek.

A kutatók eredményei szerint ezekben az időkben sok római közép- és kelet-európai felmenőkkel rendelkezett.

Érkeztek ide longobárdok is a mai Magyarország területéről, szászok Angliából és vikingek Svédországból.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában