Űrkutatás

2020.10.15. 19:22

A Vénusz mellett haladt el a Merkúrhoz tartó szonda

Közép-európai idő szerint csütörtökön reggel elhaladt a Vénusz mellett a Merkúrhoz tartó európai-japán űrszonda, a BepiColombo.

Minden működött, sikeres volt

jelentette ki Simon Plum, az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) műholdas irányító központjának szakembere Darmstadtban, ahonnan a manővert levezényelték.

A Földről két éve útnak indult szonda a Vénusz mellett 17 ezer kilométerre elhaladva fekete-fehér fotókat is készített. A felvételek és az összegyűjtött adatok elemzését a jövő héten kezdik meg.

A szonda hétéves útja során, amíg megérkezik a Merkúrhoz, kilencszer veszi igénybe egy bolygó gravitációs vonzását, hogy lelassítsa repülését.

Első alkalommal áprilisban a Föld mellett haladt el e célból, most a Vénusz vonzását használja, augusztusban pedig ismét a Vénuszhoz tér vissza, és végül a Merkúr mellett is hatszor halad majd el, mielőtt 2025-ben végső pályára állna a bolygó körül.

Az ESA 1,3 milliárd euróból készült űrszondája rendkívüli küldetést hajt végre. A Merkúron extrém hőmérséklet uralkodik, nagyon erős a nap vonzása, és a napsugárzás is pokoli feltételeket teremt.

A Merkúrhoz érkező szonda kétfelé válik majd: a Bepi elnevezésű része alacsony bolygókörüli pályára áll, a Milo elnevezésű része pedig, amely a Japán Űrkutatási Hivatalban készült, nagyobb távolságról gyűjt a planétáról adatokat.

Mindkét szondát arra tervezték, hogy kibírják a 430 Celsius-fokos hőmérsékletet, amely a bolygó Nap felőli oldalán jellemző, és a mínusz 180 Celsius fokos hideget is a Merkúr árnyékos oldalán.

A misszió célja, hogy minél többet tudjunk meg a Merkúrról, amely csak kicsit nagyobb, mint a Földet kísérő Hold, és hatalmas vasmaggal rendelkezik.

Legutóbb a NASA Messenger űrszondája látogatott el a Merkúrhoz, amely négy évet töltött orbitális pályán, mielőtt 2015-ben befejezte volna küldetését. Ezt megelőzően a hetvenes évek közepén szintén a NASA Mariner 10 szondája haladt el a planéta közelében.

A BepiColombo több műszere rögzített tudományos adatokat csütörtökön a Vénusz mellett elrepülve.

A Vénusz a közelmúltban került ismét a figyelem központjába, mikor a csillagászok szeptemberben bejelentették, hogy a bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami esetleg mikrobák létezésére utalhat. A Földön a foszfint oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő.

A Vénusz és a Föld mérete hasonló, ám a két bolygó nagyon eltérő módon fejlődött.

A Vénusz légköre sokkal sűrűbb és szinte kizárólag szén-dioxidból áll, ami olyan erős üvegházhatást eredményez, hogy a hőmérséklet 470 Celsius fok körül jár, ami kizárja a víz és az élet jelenlétét.

Az ESA és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. Többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.g

Borítókép: az Európai Déli Obszervatórium által 2020. szeptember 14-én közreadott, ALMA (the Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével készült kép a Vénusz bolygóról

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában