Franciaországi állapotok

2020.10.10. 10:36

A Párizs utcáin élő migránsok több mint fele koronavírusos

Egy friss felmérés szerint a francia főváros utcáin élő hajléktalanok 90 százaléka migráns, és a megvizsgáltak több mint fele koronavírus-fertőzött.

Migrants, mainly from Afghanistan, warm themselves up around a bonfire as freezing temperatures settle along the canal Saint-Martin in Paris on February 23, 2018. (Photo by CHRISTOPHE ARCHAMBAULT / AFP)

Forrás: Christophe Archambault

Fotó: AFP

Friss kutatását egy 818 fős minta alapján készítette el az Orvosok Határok Nélkül nevű migrációpárti szervezet. A vizsgálat alanyai a Párizs utcáin és hajléktalanszállóiban élő fedél nélküliek voltak – írja a V4NA hírügynökség.

A felmérés két fontos megállapítást tett. Az első a párizsi hajléktalanok és munkásszállók helyzetére vonatkozik, ezzel kapcsolatban arra jutottak, hogy az ilyen körülmények között élők 90 százaléka nem francia állampolgár volt, bevándorlói háttérrel rendelkezett.

Az is kiderült továbbá, hogy a hajléktalanszállókon és a munkásotthonokban kiemelkedően magas a fertőzöttségi ráta. A vizsgált munkásszállások közül kettő esetében 88,7 százalékos fertőzöttséget regisztráltak, míg tíz további esetében ez átlagosan 50,5 százalék volt. A jelentés szerint tehát a vizsgált, többnyire bevándorlók által lakott területek fertőzöttsége eléri az 55 százalékot, jóllehet a főváros általában 12 százalékos fertőzöttségi rátával számol, amely országos viszonylatban magasnak számít.

Máshol is rossz a helyzet

A tömeges fertőzések a migránsok körében a nagyobb befogadó országokban ugyanakkor nem számítanak ritkaságnak. Görögországban a legnagyobb migránstábor, a Moria felgyújtását is sokan a koronavírus-fertőzésnek tudják be. Szeptember elején ugyanis 35 fertőzöttet találtak a táborban, mire közölték a lakókkal, hogy karantént rendelnek el. Ez tömeges tiltakozást váltott ki, amely nem sokkal később gyújtogatásba torkollt. Utólag az is kiderült, hogy a gyújtogatók olyan menekültek voltak, akiknek a menedékkérelmét elutasították. A tűz utáni áthelyezések során szeptember közepén hatalmas ugrást jelentettek a fertőzöttek számában, amikor az Eody egészségügyi ügynökség bejelentette, hogy az általuk tesztelt bevándorlók között 243 fertőzöttet regisztráltak.

Máltán július végén az egészségügyi minisztérium állapította meg, hogy a szigetországban partra szállt bevándorlók több mint kétharmada koronavírus-fertőzött volt. A hatóságok által közzétett adatok szerint 85 migránst teszteltek a hajón beérkező 94-ből, és ezek közül 65 teszt mutatott pozitív eredményt.

Még a járványhelyzet elleni küzdelemben sikeresnek mondható Németországnak is szembesülnie kellett a ténnyel, hogy bár országszerte leszorították a fertőzések számát, a migránsokat befogadó központokban többször megugrott a fertőzéses esetek száma. Áprilisban a baden-württembergi tábor 600 lakója közül például 257-en voltak fertőzöttek, a ludwigshafeni tábor 170 lakójából pedig 59 volt koronavírusos. Görögországhoz hasonlóan itt is nehezen viselték a bentlakók a korlátozásokat, és például a halberstadti központban komoly összecsapásra is sor került a bevándorlók között, amikor kövekkel támadtak egymásra, és szétverték a tábor berendezését.

Borítóképünkön afgán bevándorlók egy párizsi sátortáborban

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!