66 millió évvel ezelőtt

2021.04.24. 16:10

A trópusi esőerdők szerkezetét is megváltoztatta a pusztító aszteroida

Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás – állapította meg Kolumbiából származó fosszíliák vizsgálata során egy nemzetközi kutatócsoport. A becsapódás előtt az esőerdőket nyitott lombkorona jellemezte.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A Föld történetének ötödik tömeges fajkihalása 66 millió évvel ezelőtt következett be, amikor meteorit csapódott a Mexikói-öbölbe. A katasztrófa hatására nemcsak a dinoszauruszok és számos más állatfaj halt ki, de a trópusok növényfajainak 45 százaléka is eltűnt.

Több ezer kolumbiai levél- és pollenfosszília segítségével a tudósok azt vizsgálták, hogyan változtak a trópusi esőerdők a tömeges fajkihalás nyomán. Eredményeikről a Science című tudományos folyóiratban számoltak be – közölte kedden a Freiburgi Egyetem.

Az esőerdők az esemény előtt nagyrészt sáfrányfélékből és virágos növényekből álltak, de az ökoszisztéma részét képezték a tűlevelűek, például a kaurifenyő és a délfenyő (araukária) rokonai.

A tanulmány vezető szerzője, Monica Carvalho, a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet és a kolumbiai Universidad del Rosario munkatársa abból indult ki, hogy a fák lombkoronája a mai trópusi esőerdőkkel ellentétben nem alkotott sűrű, nehezen áthatolhatatlan ernyőt. Akkoriban alig voltak nitrogént megkötő hüvelyes növények, amelyek ma nagy számban megtalálhatók a trópusokon.

A meteoritbecsapódás után évmilliókba telt, amíg az erdők helyreálltak, ekkor azonban már a hüvelyesek és más családok váltak dominánssá a fosszíliák tanúsága szerint. A fák közötti üres helyeket pedig dús vegetáció töltötte ki.

A rovarok „étlapja” is megváltozott, ahogyan az a fosszíliákon megfigyelt szúrásnyomokból kitűnt. A tömeges kihalást megelőzően minden rovarfajnak volt egy fő táplálékot jelentő növénye, a becsapódás után azonban a táplálkozásuk sokszínűbbé vált.

„Ez remek példája annak, hogyan változtathatja meg örökre a történelem egy ilyen eseménye az élet menetét a Földön” – mondta Daniele Silvestro, a tanulmány társszerzője.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!