erre is képesek

2020.05.13. 15:41

Még a koronavírust is kiszagolják a kutyák

Az emberek szaglásához képest a kutyák orra sokkal jobban működik. Nem véletlen, hogy napjainkban a képzett keresőkutyák számos területen dolgoznak, de jó orrával akár egy átlagos kutya is képes életet menteni. Így egyáltalán nem meglepő, hogy őket is bevetnék az új koronavírus elleni harcban.

Forrás: Shutterstock

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszba ért. Most a legtöbb országban azon dolgoznak, hogy fokozatosan, de a legnagyobb biztonságban újraindíthassák az életet.

A kór terjedésének megakadályozásában fontos tudni, hogy ha valaki megbetegszik. Ebben a kutyák legfontosabb érzékszerve, az orra segíthet a szakembereknek.

A kutatók szerint ugyanis a kutyák szaglása körülbelül egymilliószor fejlettebb, mint az emberé, amivel szinte bármit képesek kiszimatolni és azonosítani a környezetükben – írja a Vasárnap Reggel.

A hétköznapokban segítenek például az igen értékes szarvasgomba felkutatásában, a kábítószerek, robbanóanyagok és az élelmiszercsempészek lebuktatásában, de a speciális keresőkutyáknak még fontosabb a szerepük a különböző betegségek kiszűrésében.

A kiképzésen megfelelt kutyák ugyanis képesek kiszimatolni és előrejelezni többek között az epilepszia rohamokat (egy speciális szagra érzékenyek, ami előre jelzi a rohamot), a vércukorszint változását, és így a cukorbetegséget (izzadságunkon keresztül, melynek szaga ilyenkor megváltozik), egyes daganatos betegségeket (a károsodott sejtek egyfajta proteint termelnek, és ezt érzi a kutya), a Parkinson-kórt, de az olyan fertőző betegségeket is, mint például a malária.

Egy kutya a testszagban bekövetkező legapróbb változást is kiszagolja: ezért ismeri fel már igen korai stádiumban a terhességet is, ami számos hormonális változással jár.

Felkutatják a túlélő koalákat

Eddig csaknem száz beteg és sérült koalát segített felkutatni egy speciális keresőkutya Ausztrália azon területein, amelyeken bozóttüzek pusztítottak az elmúlt hónapokban. A Bear nevű négylábú tavaly nyár óta segíti a szakemberek munkáját a Sunshine Coast-i Egyetem keresőkutyákkal foglalkozó csapata, az International Fund for Animal Welfare (IFAW) nevű állatvédő szervezet és a helyi vadvédelmi csoportok közös kezdeményezésének keretében. Az egyetem keresőkutyáit eredetileg a tudományos célú kutatások számára fontos állatok felkutatására használták, ám az ebek kulcsfontosságúnak bizonyultak a korábban bozóttüzek sújtotta területeken lévő sérült vadállatok megtalálásában.

A katasztrófa sújtotta vidék nehéz terep, ám Bear számára ez jó lehetőség, hogy a szabadban legyen, játsszon és azt csinálja, ami szeret – mondta a kutyával foglalkozó Romane Cristescu. A mentőcsapat első lépésben egy drónra erősített hőkamerával térképezi fel, hogy mely területen vannak koalák, majd Beart küldik a terepre, hogy megmutassa, melyik fán rejtőznek az apró erszényesek. A vadvédelmi szakemberek ezután ellátják az állatokat, hogy biztosítsák a túlélésüket a vadonban.

Egy, a Journal Integrative Cancer Therapies tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutyák kivételes szaglóképességük révén képesek megkülönböztetni az egészségesektől a beteg embereket.

Michael McCulloch és Tadeusz Jezierski, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálták, hogyan tudnak bizonyos kémiai anyagokat azonosítani akár billiószoros hígításban is.

A szakemberek rámutattak arra is, hogy az állatok szaglásának klinikai alkalmazása először akkor került a figyelem középpontjába, amikor egy kutya állandóan egy bizonyos, érintett területet szaglászott a gazdája testén, és így figyelmeztette őt a bőrrákra.

Az elmúlt évek témában végzett kutatásainak köszönhetően ma már tudjuk, hogy az emberek bőrének szaga a megbetegedéskor megváltozik.

Ezt viszont az állatok már akkor is érzékelik, amikor a páciens esetleg még teljesen tünetmentes.

A kutyák tehát sokféle betegséget képesek felfedezni, a többi közt jó eséllyel a koronavírust is. Ezért lehetnek a jövőben az egyik legjobb tesztelők. Az elmélet bizonyítására már világszerte több helyen végeznek kísérleteket.

Az első „kutya gyakornokok” be is költöztek a Pennsylvania Egyetemre, ahol már képesek megkülönböztetni a koronavírust a többi mintától, tehát észlelik a „vírus speciális szagát”.

Az egyetem kutatói szerint, ha jól haladnak a tesztek, a megfelelően kiképzett kutyákat használhatják az emberek átvizsgálására például a repülőtereken, az üzletekben vagy a kórházakban.

Beengedik a négylábú vakvezetőt

Bemehet a dél-koreai parlamentbe és még az ülésterembe is egy frissen megválasztott képviselő vakvezető kutyája – döntött hétfőn a szöuli törvényhozás titkársága. Kim Je Dzsi a Jövő Koreája Párt kisebb ellenzéki formáció színeiben nyert mandátumot az előző héten tartott parlamenti választáson, és rögtön vita indult el arról, hogy négylábú kísérője, Joy vele tarthat-e a parlament üléseire. Eddig a szöuli parlamentből rendszerint kitiltották a vakvezető kutyákat az ülésteremből és a bizottsági ülésekről is, arra hivatkozva, hogy a házszabály szerint oda nem szabad ételt vagy potenciálisan kárt okozó dolgokat bevinni. Nem Kim a dél-koreai parlament első vak tagja. 2004-ben a látásában szintén súlyosan korlátozott Dzsong Hva Von is mandátumot nyert a legnagyobb ellenzéki párt színeiben, de az ő kutyáját még „megugatta” a szöuli parlament, és nem engedték be az épületbe. Akkor az a döntés született, hogy asszisztenseinek kell segíteniük őt az épületen belül. Kim Je Dzsi üdvözölte a parlament most ezzel ellentétes, pozitív döntését, és a törvényhozás kötelességének nevezte az akadálymentes környezet megteremtését.

A vakvezető kutya a vakok társa és szeme, nem pedig étel vagy kárt okozó dolog – hangsúlyozta a képviselő. A döntést egyébként az összes parlamenti párt támogatta.

A kutatásaink igazolták, hogy a vírusfertőzésnek specifikus szaga van. Azt azonban még nem tudjuk, hogy ez önmagában a vírus szaga, a vírusra adott válaszreakció szaga vagy a kettő kombinációja; ez az azonosítást végző kutyák szempontjából szinte mindegy, hiszen ők azt mutatják meg, hogy az egyik mintában valami más van, mint a másikban. Ráadásul az állatok az emberi testhőmérséklet változásaira is felfigyelnek, tehát segítségük akár két teszttípust is helyettesíthet vagy kiegészíthet. Az amerikai Munkakutya Központban (Working Dog Centre) jelenleg nyolc labrador kezdte meg a kiképzését. Elsőként megtanulják azonosítani a vírust, majd a következő szakaszban elsajátítják, hogyan kell felfedezni azt egy embernél. Azonban még számos tesztet kell a kutatóknak elvégezniük – mutatott rá Cynthia M. Otto, a Penn Állatorvosi Iskola Munkakutya Központjának igazgatója.

Hasonló teszteket végeznek Angliában is, ahol az angliai Milton Keynes-ben működő egészségügyi kutyakiképző nonprofit szervezet, az Orvosi Felderítő Kutyák (Medical Detection Dogs) fogott össze két egyetemmel, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskolával (London School of Hygiene & Tropical Medicine) és a Durham Egyetemmel (Durham University).

James Logan, az orvostudományi iskola betegségvédelmi osztályának vezetője egy nyilatkozatában a kutyákat „új diagnosztikai eszköznek„ nevezte, amely „forradalmasíthatja a COVID-19-re adott válaszunkat”.

A három szervezet biológusokból, orvoskutatókból és kutyakiképző szakemberekből álló csoportjának első kitűzött célja, hogy hat speciális keresőkutyát küldjenek az Egyesült Királyság repülőtereire.

Minden egyes kutya óránként akár 250 ember szűrését is el tudja végezni. Ezzel egy időben magát a detektáló tevékenységet is szeretnénk modellezni, hogy az ebek más országokban is bevethetőek legyenek

– állítja Logan professzor.

Hozzátette: azt már biztosan tudják, hogy az ember bőrének szaga a fertőző, légúti betegségeknél is megváltozik, és ezt a kutyák képesek kiszimatolni.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!