Az újonnan felfedezett 52 koporsót 10-12 méter mély sírgödrökben találták a Kairótól délre, a híres ötezer éves lépcsős Dzsószer-piramis lábánál fekvő ősi temetőben, ahol több mint 100 érintetlen szarkofág és sok istenszobor feltárásával a 2020-as esztendő legjelentősebb régészeti felfedezését tették tavaly. Az újonnan talált szarkofágok az újbirodalom idejéből (i.e. 1550-1070) származnak.
A most megtalált halotti templomot Nerit királynő, II. Teti, az óbirodalmi hatodik dinasztia első fáraójának felesége tiszteletére építették
– közölte Zahi Havasz híres egyiptomi ókorkutató, a feltárást végző egyiptomi régészcsoport vezetője. A templomnál rábukkantak három téglalerakatra is.
Találtak egy négy méter hosszú és egy méter széles papiruszt is a tulajdonos nevével és szövegekkel a halottakat az alvilágban útbaigazító Holtak könyvéből. Felszínre kerültek szobrok, sztélék, játékszerek, fából készült csónakok és halotti maszkok is az újbirodalom korából.
A régészcsoport által talált szarkofágok egyike a Gíza tartományban fekvő Szakkarában
Fotó: MTI / AP
Zahi Havasz szerint
ez az első eset, hogy 3000 évesnél régebbi koporsókat tártak fel Szakkarában,
és a felfedezés új információkkal szolgál a térség történetéről az újbirodalom idején.
Az egyiptomi hatóságok már a 2020-as év felfedezésének bejelentésekor hangoztatták, hogy Szakkara még távolról sem fedte fel minden titkát. A régészek egyebek közt egy nagy koporsógyártó műhely felfedezését remélik a közeljövőben.
A műemlékvédelmi minisztérium szerint eddig csak 1 százalékát tárták fel Szakkara kincseinek.
Borítókép: régészek dolgoznak a Nerit királynő, II. Teti, az óbirodalmi hatodik dinasztia első fáradójának felesége tiszteletére épített halotti templom régészeti lelőhelyén a Gíza tartományban fekvő Szakkarában 2021. január 17-én
