A betlehemi csillag nyomában

Jézus születésével kapcsolatban a legautentikusabb forrásunk az Újtestamentum, ezen belül is Lukács és Máté evangéliuma. A bibliai történetek azonban jócskán hagytak megvitatnivalót az utókorra: milyen csillag vezethette a napkeleti bölcseket Betlehembe, egyáltalán kik lehettek azok a háromkirályok, hol számolták el az időszámítás kezdetét, és miért pont december 24–25-én tartjuk a karácsonyt?

Lukács evangéliumában a következőket olvashatjuk a Názáreti Jézus megszületéséről:

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius (latin: Quirinius) volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban." És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek." Miután elmentek tőlük az angyalok, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr." Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. (Lk 2,1–14)

Napkeleti bölcsek

Az Újszövetség első könyvében, Máté evangéliumában az író a Názáreti Jézus születését egy égi jellel, csillaggal kapcsolatba hozva tárja elénk:

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

A delmagyar.hu szerkesztősége minden kedves olvasójának Boldog Karácsonyt és Kellemes Ünnepeket kíván. 

Ajándékunk Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani című verse. Hallgassa meg a verset!

Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." Arannyal, tömjénnel és mirhával kedveskedtek a kisded Jézusnak. A keresztény hagyományok ezt a három „bölcset" Gáspár, Menyhért és Boldizsár néven tartják számon, és akár háromkirályokként is emlegeti őket annak ellenére, hogy Máté evangéliumában kizárólagosan csak „bölcsekként" szerepelnek. Kilétükkel kapcsolatosan számos elképzelés felmerült már az évszázadok folyamán. Vannak olyan feltételezések is, hogy perzsa mágusok voltak, akik az akkori csillagtudományban (abban az időben nem volt az asztronómia és az asztrológia különválasztva) jártasak lévén, ki tudták előre számítani egy messiás születése csillagzatának megjelenési idejét és a helyét, de a csillagjós káldeusok is szóba jönnek. A bölcsekről szóló szöveg teológiai mondanivalója nem más, mint hogy a pogány világ is felismerte a gyermekben az Isten Fiát.

Hétéves tévedés

A keresztény időszámítás kezdete a Názáreti Jézus születésének Dionysius Exiguus (470–550) jogász, kronológus szerzetes által tévesen kikalkulált időpontjára épül még a mai napig is. Jézus születésének az évét a Róma alapítása utáni 754. évre tette és ezzel megszületett a keresztény időszámítás. A történelmi dátumainkat ehhez a hibásan megállapított kiindulási ponthoz képest Kr. e.-i (ante Christum natum), illetve Kr. u.-i (post Christum natum) keltezésekkel ellátva tartjuk számon. Ma már nyíltan elismerik a keresztény források is, hogy Dionysius Exiguus által megállapított időpont feltehetően 6-8 évvel eltér a ténylegestől. Heródes király i. e. 4-ben halt meg, így eleve nem stimmelhetett Dionysius Exiguus számítása.

Betlehem városának internetes honlapja.
Johannes Kepler 1604. október 10-én egy új csillagot vélt felfedezni, ami nem más volt, mint a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben, mely 794 évenként megismétlődik. Számításai alapján hasonló együttállás volt Kr. e. 7-ben is, mégpedig az év folyamán három alkalommal. Kepler szerint ez lehetett a betlehemi csillag. Kepler számítását egy közel 2000 éves ékírásos agyagtábla is megerősíti, melyen ugyanerre az évre ezt a csillagászati eseményt előre jelzi.

Nyert a téli napforduló

Vallástörténeti érdekesség az is, hogy Jézus születésének ünnepét csak a 4. század második felében tette december 24–25-ére a keresztény egyház, mégpedig azért, mert a régi római naptárban ekkor volt a téli napforduló időpontja. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be.) Régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. A pogány szokásokat nem nézték jó szemmel az egyház akkori illetékesei, ezért eldöntötték: ez a nap lesz a jövőben Jézus Krisztus születésének ünnepe.

Ma már azonban ezek a rideg csillagászati-történelmi adatok nem lényegesek a keresztény hívő emberek számára, sokkal inkább a szent karácsony átélt és bensőséges ünnepe; Jézus minden szavában és művében megnyilvánuló, egyetemesen elismert morális tisztaság és méltóság. Aminek tiszteletéhez még csak vallásosnak sem kell lenni.

Betlehem ma

A kereszténység számára áldott város Jeruzsálemtől mindössze 9 kilométerre fekszik. Lakosságának 80 százaléka keresztény arab. Jézus születési helye fölé Betlehemben templomot emeltek, így az eredeti barlang-istállóba csak a templomból lehet lemenni. Ezen a templomon is, mint a Szent Sír-bazilikán több vallás osztozik: középső része a görögkeletieké, déli szárnya az örményeké, az északi pedig a katolikusoké, illetve a protestánsoké. A templomból lépcső vezet le a barlangba, ahol Jézus született. Ezüstcsillag jelzi a földön a helyet, ahol Mária világra hozta gyermekét. Betlehem hegyek közt található. Karácsony idején itt is hatalmas a várakozás, de a helyi lakosságnak ez leginkább a turizmus miatt fontos. Ilyenkor feldíszítik a boltokat, templomokat, házakat, és valóban csodálatos a városkép. A Születés Templomában a csillag Jézus születésének a helyét jelzi, ugyanakkor azt, hogy a csillag vezette a három bölcset hozzá, hogy átadhassák ajándékaikat.