A cukorbetegség és a szív

A felnőttkorban jelentkező 2-es típusú cukorbetegeknél ma még sajnos minden 10 betegből 8 számíthat arra, hogy szív-, érrendszeri betegséget szerez élete folyamán, és igen nagy esélye van arra, hogy szívbetegségben haljon meg. Hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy egy szív-, érrendszeri esemény, például egy szívinfarktus kockázata 2-es típusú cukorbetegnél ugyanolyan magas, mint azon nem cukorbetegeknél, akik már átestek egy szívinfarktuson. Milyen okok vezethetnek cukorbetegeknél szívbetegséghez?

Rosszul beállított cukorbetegségben a magasabb vércukor, a sokszor társuló magas vérnyomás, az igen gyakran jelen lévő kóros zsírértékek már igen korán károsítják az érbelhártyát. A sérült érfelszínen falósejtek tapadnak meg, ezután ezek az érfalba hatolnak, majd a vérből zsírrészecskéket kebeleznek be, és habsejtekké alakulnak.

Kóros átalakulás

A habsejtek tömegei egyenetlenné teszik az ér belfelületét, egyrészt zsíros csíkocskák keletkeznek, másrészt a környezetükben lévő érfali simaizomsejtek kóros átalakulását, burjánzását idézik elő. Kialakulnak az egész érrendszerben, a koszorúerekben is az érelmeszesedés alapegységei, a plakkok. Az érelmeszesedés a cukorbetegeknél igen kiterjedt. A plakkrepedés, bevérzés és ennek következtében kialakult helyi vérrög a korábban teljesen panaszmentes betegnél hirtelen elzárja a koszorúeret, szívizomelhalás következik be. A kiterjedt koszorúér-betegség, a sokszor kimutatható többszörös szűkület miatt cukorbetegeknél nehezebb mind a katéteres, mind a műtéti kezelés.

Fájdalom nélkül

A tartósan rossz cukoranyagcsere közvetlenül károsítja a szívizmot, gyengül a szív összehúzódó képessége. Emellett a szívizom közötti rugalmas rostok „elcukrosodása", más néven glikációja merevebbé teszi a szívkamrák falait. Mindkét eltérés a szívelégtelenség kialakulásának irányába hat.

Egyértelműen bebizonyított, hogy a szív beidegzésének károsodása (neuropathia) jelentős tényező lehet a cukorbetegeknél előforduló különböző szívbetegségek kialakulásában. A lassítóidegek csökkent működése relatív gyorsítóideg-túlsúlyt okoz, emiatt nyugalomban és éjszaka gyorsabb a szívműködés. A percenkénti szívösszehúzódások számának növekedése folyamatosan nagyobb terhet ró a szívre, csökkenti a nagyerek rugalmasságát, és felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát is. Az érzőidegek károsodása miatt az átmeneti koszorúér-keringési zavar és a koszorúér-elzáródás következtében kialakult szívizomelhalás (szívinfarktus) gyakran fájdalom nélkül jelentkezik, ez megnehezítheti a korai felismerést és a kezelést.

A halálos négyes

A vegetatív idegrendszeri tónus kiegyensúlyozatlansága megnöveli a rosszindulatú szívritmuszavarok fellépésének kockázatát. A beidegzési zavar előbb a szív tágulékonyságát csökkenti, majd a későbbiekben a szívizom összehúzódási erejét is. A küzdelmet a „halálos négyes" ellen, ezen ijesztő szövődmények megelőzéséért már akkor meg kell kezdeni, amikor még nyoma sincs a szövődményeknek. A cél hosszú távon a normális vércukor és vérnyomás, ideális zsír- és koleszterinérték, valamint a testsúly csökkentése.

Dr. Strényer Ferenc
belgyógyász, kardiológus főorvos