Férfiak, nők - együtt vagyunk sikeresek

„Besegítsek? Én tudok ám fiút is csinálni!" – ugratták a haverok az apukát, akinek már három lánya született. „Nem baj, hogy csak lány" – vigasztaltak rokonok egy ismerőst, amikor a második gyermekét várta, és kiderült: ismét kislánya lesz. A paraszti világban egyes vidékeken a fiút mondták gyereknek, a lány „csak" lány volt. Trónörökösnek is a fiút nevezik.

A női egyenjogúság a patriarchális társadalom évszázadaihoz képest új dolog – mondta [namelink name="Royák Gyöngyi"] pszichológus a családon belüli erőszak kapcsán, de a megállapítás más dolgokra is érvényes: üvegplafon-jelenség, a rosszul fizetett szakmák elnőiesedése, a női felsővezetők, politikusok, alacsony aránya. A legújabb felmérések szerint a nők egyenjogúsága Ausztráliában valósult meg leginkább – a fizetések még itt sem egyenlők –, utána következik Norvégia, Svédország, Finnország és Új-Zéland.

Ahol a lét a tét

A felmérést a Booz & Company nevű cég készítette el, annak apropóján, hogy akövetkező évtizedben körülbelül egymilliárd nő fog belépni a munkaerőpiacra. Magyarország a 16. helyen áll a világ országai között. A világ kevésbé szerencsés szegleteiben azonban nem az elismertség, hanem sokszor maga az élet a tét. A közelmúltban bejárta a világsajtót a 14 éves Malala Juszufzai esete: a lány 11 éves korában kezdett blogot írni a tálib elnyomásról, amikor a pakisztáni vallási fanatikusok elfoglalták Szvat tartományát, és bezáratták a lányok iskoláit. Miután 2009-ben felszabadult a völgy, Pakisztán kormánya Nemzeti Béke-díjjal jutalmazta a kislányt – a tálibok pedig idén október 9-én főbe lőtték az iskolabuszon.

Lassan felépül, amiért több mint 9 millió afgán iskolás imádkozott: az országban 1999 és 2001 között szintén a tálibok voltak hatalmon, akik ott is eltörölték a nők oktatáshoz való jogát. Számos esetben követtek el lányiskolák ellen merényletet – júliusban pedig ugyancsak Pakisztánban ölték meg a 25 éves Farida Afridit, egy nőjogi szervezet vezetőjét. A nőknek nincs helyük az oktatásban, a közéletben, és bárhogy bánik velük a férjük, jobb, ha nem álmodoznak válásról, szeretőről, új párról.

Ki hajt nagyobb hasznot?

Azon arab országok kivételével, amelyek olajban nagyon gazdagok, nem lehet elmondani, hogy jómódban élne az átlagnépesség. Kínában és Indiában is gazdasági okokkal magyarázzák a lánygyermekek háttérbe szorítását. Előbbi országban az egy gyermeket engedélyező népesedéspolitika következtében gyakori a szelektív abortusz, utóbbiban pedig úgy látják: a lány csak viszi a pénzt, hozományt illik adni vele.

Hogyan mérik az egyenjogúságot?

A kutatás során a szakértők értékelték a vizsgált 128 ország teljesítményét a nők alap-, közép- és felsőfokú tanulmányi lehetőségeit, az egyenlő munkáért egyenlő bérezést elv érvényesülését, a diszkrimináció elleni jogszabályok meglétét és érvényesülését, a gyermekgondozási támogatásokat, a nők tulajdonjogait és hitelfelvételi lehetőségeit illetően. Megnézték a nők férfiakhoz viszonyított piaci arányát, a bérkülönbségeket, a nők arányát a cégvezetők és politikusok körében. A tíz legrosszabb mutatóval Nigéria, Irán, Elefántcsontpart, Szaúd-Arábia, Szíria, Csád, Szudán és Pakisztán rendelkezik. A listát Jemen zárja.

Holott a hozomány a törvény szerint tilos, és az orvos már hivatalosan nem is tájékoztathatja a szülőket az ultrahangos vizsgálaton a magzat neméről. Gyakran mégis megteszi, és jómódú családok választják gyakrabban ezt az „opciót", nekik van pénzük ultrahangvizsgálatra – pedig ők a lánygyermeket is kényelmesen el tudnák tartani. Az ENSZ szerint Indiában a legkockázatosabb lánynak lenni – közben Indira Gandhi személyében az elsők között került itt hatalomra női miniszterelnök, és az előző államfő is nő volt. E két országban drasztikusan felborulhat a két nem aránya, a férfiaknak hamarosan meg kell küzdeniük azért, hogy párt szerezzenek. Az afrikai országok egy részében pedig mindennapos a nemi erőszak. Egyes vidékeken olyan hiedelmek is élnek, miszerint aki szűz lánnyal hál, kigyógyul az AIDS-ből, másutt az erőszakot fegyverként vetik be a katonák.

Együtt sikeresek

Hogy mennyire kifizetődő tudatlanságban tartani, szinte rabszolgaként kezelni a társadalom nagyobbik felét – ez a kérdés is felmerül a rémtörténeteket hallva. Az ember ősei mindig hímdomináns társadalomban éltek, mondja [namelink name="Csányi Vilmos"] etológus. Az embernél ez a viszony hihetetlenül kiegyenlítődött: ez a testméret arányán is látszik. Ha egy skálán a nagyon hímdomináns elefántfókák viszonyait – ahol a nőstény testtömege körülbelül egyharmada a hímek 2000 kilogrammos tömegének, és a hímek abszolút urai a nőstény háremnek – vesszük 100 százaléknak, és a két nem teljes egyenlősége lenne a nullpont, az ember körülbelül 10 százalékon áll. Ezt az arányt a kultúra viheti el a nullpontig vagy egészen 40-50 százalékig: itt állnak azok a társadalmak, amelyek elnyomják a nőket. A nullához a fenti felmérés szerint ma Ausztrália áll legközelebb – jóval sikeresebb országról beszélünk, mint amilyen az utolsó helyezett Jemen.

– A nők részvétele a politikában meglehetősen új jelenség az emberi társadalomban – világított rá Csányi Vilmos, aki fontosnak és hasznosnak tartja a női szerepvállalást a vezetésben, a politikában. Nem egyformák vagyunk, hanem egyenlők: a nők érzékenyebbek, kompromisszum készebbek, figyelembe veszik az apró részleteket is, kiegészítik a másik nemhez csatolt tulajdonságokat. A férfiközpontú társadalom a saját tulajdonságait tekinti értéknek, a radikális feminista mozgalmak a női tulajdonságokat helyeznék értékrendben a férfitulajdonságok fölé. Az etológus szerint éppen az a lényeg, hogy nem szabad értékrendet felállítani a férfiak és a nők erősségei között. Baj, ha egy társadalomban csak az egyik, vagy csak a másik nem tulajdonságait favorizálják, ugyanis az emberi értékek úgy oszlanak meg, hogy kiegészítsék egymást. Egy olyan társadalom, amelyben csak a nőinek mondott értékek irányítanak, elfojtaná például a kockázatvállalást, a merészséget. Persze az sem igaz, hogy akkora távolság lenne a két nem között. A tulajdonságok sokszor átfedik egymást: léteznek férfiasabb nők, nőiesebb férfiak – és egyébként is együtt vagyunk sikeresek.