– Kissor, Gátsor, Kőrös-ér, Halastelek, Irodasor, tizenegyre emlékszem. Fackelmann Pistát felhívhatom, nehogy rossz számot mondjak? Azt mondja, szerinte tizenkettő – kezdte Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, amikor a Klebelsberg-féle iskolákról kérdeztük.
Az enyészeté lett Klebelsberg egykori iskolája
– Az a baj, hogy egy része az enyészeté már
– merült bele rövid történeti kitekintőjébe Toroczkai.
– A hetvenes évekig több mint tíz iskolánk volt. Ezt a tanyavilágot többször halálra ítélték már. Trianon után kezdett el foglalkozni a rendszer a tanyavilággal, akkor hozták létre ezeket az intézményeket. A hetvenes évektől kezdődően aztán a kommunista rendszer újra fel akarta számolni, így a hetvenes évekig tartotta magát ez az iskolahálózat – mondta.
Aki sajnálja
– Nincs önkormányzati tulajdonban egyetlenegy egykori iskola sem. Én már így lettem polgármester. Az idők során az önkormányzat, vagy a tanács ezektől megvált, pedig értékes épület mindegyik. Évek óta próbálgatom valahogy önkormányzati tulajdonba visszavásárolni, aminek nyilván anyagi okai vannak, mert komoly pénzeket kérnek a tulajdonosok. Nagyon szeretnénk a gátsori és a kissori iskolát megszerezni. Egyik sincs jó állapotban, a tulajdonosok nem vigyáznak rá. A gátsorinak ráadásul, úgy tudom, külföldi tulajdonosa van – tette hozzá.
Aki Forráskúton megőrizte
Sikerült viszont megmenteni Forráskút külterületén a Forráskút dűlő 91. alatti egykori Jerney iskolát, ami eredeti állapotban várja a látogatókat. Az iskola Kölcsey Ferenc nevét viselte hivatalosan, de a forráskútiak Jerney-iskolaként vagy Jerney-hegyi Iskolaként ismerték, mert a Jerney család birtokolt földet akkoriban ezen a vidéken.
A tanteremnek helyet adó épület mellett állt a tanító lakása. Fotó: Török János
Az egykori iskolában 25-30 gyerek tanult egészen 1977-ig. 2014-ben uniós pénzből hozták rendbe, a falu szüreti mulatságán nyitották meg. Fodor Imre polgármester azok közé az emberek közé tartozik, akik azt vallják, hogy a múltunk ismerete nélkül nincs jövőnk.
Majdnem elérzékenyülve nyitott be az egykori tanterembe, ahol megmutatta a padlóban a kis mélyedéseket, amit a himbálózó gyereklábak vájtak a deszkában.
És aki beköltözött
A legérdekesebb történet Piti Jánosé, akiről még 2013-ban írtunk. Ő amikor meglátta, mennyire lepusztult egykori, munkástelepi iskolája, megvette, felújította és beköltözött. Arról, hogy minderre mennyit költött, és mennyiért vette meg az épületet, nem kívánt beszélni.
– Arra vagyok büszke, hogy látom a munkám gyümölcsét
– fogalmazott.
Munkája gyümölcsét ma már nem tudja élvezni, szívbeteg lett, műtötték, ezért úgy döntött közelebb költözik az orvosához Szegedre. A Pusztaszert bemutató képeslapon Piti-féle ház néven szereplő ingatlant egy német házaspár vásárolta meg.
A tanyavilág kultúrközpontjai
Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno, teljes nevén Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Még a világháború ideje alatt kidolgozta országunk népiskolai hálózatának kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget. Három év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon.
A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk vörösfenyőből készült, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, valamint gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve.
Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehe
