Sztárok a szegedi ''kínzómedencében''

Az ország egyetlen olyan fizikoterápiás részlege működik a szegedi új klinikán, ahol a klinikummal egy épületben a legkorszerűbb és legszélesebb körű gyógyászati megoldásokat kínálják a pácienseknek. Mivel főként ízületi sérülések utókezelését végzik, érthető: a „civilek" mellett a szegedi élsportolók közül is szinte már mindenki megfordult az intézményben – elégedetten, gyógyultan távozva.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy a sérüléseket elsőként ellátó traumatológiai klinika és a rehabilitációt végző ortopédiai klinika fizikoterápiás részlege között már tizenhat éve nagyon szoros az együttműködés. A rendszer bevált, ugyanis nagyban növeli a gyógyítás hatékonyságát.

Thékes Lászlóné, a részleg vezető gyógytornásza azt mondta: a műtéttől a gyógyulásig tartó folyamatból fele-fele arányban veszik ki a részüket. A szegedi klinikákon egyébként összesen harminc gyógytornász segíti a betegek felépülését. A második emeleti traumatológiai klinikán először összerakják a sérült végtagot, ízületet, majd – ha már lehet – leküldik a beteget a földszinti fizikoterápiára, ahol vízi és szárazföldi tornával, illetve elektroterápiával kezelik a pácienst. Az egy-másfél óráig tartó kezeléseket eleinte naponta, később – a gyógyulás mértékétől függően – egyre ritkábban ismétlik. Előfordul olyan sérülés, ahol három évig is eltarthat a teljes rehabilitáció, de egy labdasportoknál mindennaposnak számító keresztszalag-sérülésből is fél évig tart a felépülés.

Hírességek a rehabilitáción

Egy gyógytornásznak szinte minden sportban járatosnak kell lennie, hiszen a sérült játékosokat jelentős részben sportágspecifikus gyakorlatokkal kell „edzésbe hozniuk". Szegeden főként a labdasportokban és kajak-kenuban kell otthon lennie a szakembernek. Az elmúlt években ugyanis „vendégeskedtek" náluk a Pick Szeged kézilabdásai, a Szeviép kosaras lányai, a vízilabdás fiúk, sőt [namelink name="Vajda Attila"] világbajnok kenus is. Ő legutóbb akkor járt kezelésen, amikor a szegedi vb előtt belecsúszott egy üvegajtóba, s a traumatológiai ellátás után fizikoterápiára utalták be.

Simonka János Aurél professzor, a traumatológiai klinika vezetője elmondta: az adott beteget operáló orvos folyamatosan tartja a kapcsolatot a gyógytornásszal, s mivel így átlátják a teljes gyógyulási folyamatot, jól segítik egymás munkáját. Például ha a torna során az látszik, hogy egy térdsérült nem képes egy állapota alapján már elvégezhető gyakorlatra, megkérik a szakorvost, hogy vizsgálja meg újra. Ilyenkor kiderülhet valamilyen rejtett ok, ami hátráltatja a gyógyulást. Fordított esetben a traumatológus ad instrukciót arról, mennyire „gyötörhető" meg a páciens, milyen tempóban gyógyul.

Miközben a két vezető végigkalauzolt a számos géppel, furcsa labdákkal, súlyzókkal és egyéb „kínzóeszközökkel" gazdagon felszerelt részlegen, megérkezett [namelink name="Daniel Andjelkovics"], a Pick Szeged kézilabdása. Neki korábban egy nyílt ujjficamát rakták helyre odafönt, majd kezelték lent. Most bal lába fájdalmára panaszkodva kereste föl a szakembereket. Mint kiderült, Achilles-ínja és vádlija húzódott meg edzés közben, ezért a vezető gyógytornász először sportágspecifikus gyakorlatokat végeztetett vele a bordásfal mellett. Miután a gyógytornász megmutatta a feladatot, az elrugaszkodást imitálták hosszasan. Ezután a medencében folytatódott a „tortúra": Andjelkovicsnak erős gyorsúszás lábtempókat kellett végeznie percekig – majd ugyanezt szivacssúlyzóval nehezítve. Később lábujjhegyre állították, és egyéb, sérülésének megfelelő feladatokat is végre kellett hajtania. Bár nem mondta, látszott: a fiatal kézilabdást eléggé kifárasztották a gyakorlatok – mégis mosolyogva vállalta. Mivel ez a munkája, számára – és persze a szurkolóknak – sem mindegy, mikor léphet ismét pályára.