Érettségi

2010.05.03. 18:20

Magyar érettségi 2010: a végzősök szerint kevés volt az idő

A végzősök szerint kevés volt az idő néhány feladatra hétfőn, a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségin; az MTI által megkérdezett szaktanárok némelyike úgy vélekedett, hogy a feladatok összességében nehezebbek voltak, mint tavaly.

A miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium egyik szaktanára az MTI-nek úgy értékelte a három témakörből álló feladatsort, hogy az átlagnál kicsit komplikáltabb volt Kosztolányi Dezső és az őt parodizáló Karinthy Frigyes egy-egy versének összehasonlítása. Magyarázata szerint ez a téma igényelte, hogy a vizsgázó a birtokában legyen a formai eszközöknek, emellett viszont feltételez bizonyos humorérzéket is, ami érettségi közben nem biztos, hogy fennáll. Véleménye szerint ez a feladat inkább emelt szintre való.
Tekintse meg a még:

  • 2008 magyar érettségi feladatok és megoldások
  • Ugyanakkor pozitív változásként értékelte, hogy az érvelésnél két év után végre csak úgy lehet megoldani a feladatot, hogy irodalmi példákra kell hivatkozni, tehát szükséges bizonyos alapismeret a jó dolgozathoz.

    Velenyák János, a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola igazgatója az MTI-nek azt mondta: az összehasonlító verselemzés nem nagyon nyerte el a vizsgázók tetszését. Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatójának közlése szerint náluk a novellaelemzést választották a legkevesebben.

    A soproni Széchenyi István Gimnáziumban és a győri Révai Miklós Gimnáziumban a szövegértési feladatnál az idő rövidségével küzdöttek a diákok; előbbi intézmény igazgatója, Szabó Miklós tájékoztatása szerint többen nem tudták egy óra alatt befejezni a feladatot. A legkevesebben náluk az összehasonlító verselemzést választották, a második helyen az érvelési feladat végzett, míg a legnépszerűbb a szövegelemzés volt; tízből heten-nyolcan ennek kezdtek neki.

    Szabó Miklós megemlítette: a középszintű vizsgán választható Gelléri Andor Endre-novella (Pármai likőr) kiválóan érthető, olvasmányos szöveg, míg az összehasonlító elemzésben vizsgálandó Kosztolányi- és Karinthy-művek azért rettenthették el a fiatalokat, mert sok bennük a ma már ismeretlen kifejezés. A győri gimnázium igazgatója, Horváth Péter szerint csak kisebb számban készültek a diákok arra, hogy valamilyen évfordulóhoz kötődő feladatot kapnak. Az igazgató annyiban tartotta nehezebbnek a tételeket a korábbiaknál, hogy nem mindennapi témát kellett körüljárniuk a diákoknak. A Gelléri-novellát általában azok választották, akik az előző két feladattal nem boldogultak.

    A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákjait és tanárait meglepte a hétfői középszintű irodalom érettségi feladatsora - mondta Molnárné Szecskó Ágnes igazgatóhelyettes. Az irodalomtanár szerint az elmúlt évekkel összehasonlítva az idei nehezebb, de inkább "érdekesebb" volt, így nem lehetett könnyű a diákoknak a választás.

    A szövegértési tesztnél mindenkit meglepett, hogy egy újságcikk tartalmát kellett visszaadniuk a diákoknak - közölte. Elmondása szerint a szövegalkotásnál az általában népszerű érveléses feladatot most kevesebben választották, hiszen szokatlan szempontok alapján kellett a diákoknak dolgozniuk. A szövegelemzés nehézsége az volt, hogy egy kevésbé ismert szerző munkáját kellett elemezni. A Karinthy-feladatot viszont nem találták nehéznek, így idén valószínűleg többen is ezt választották - mondta a Csokonai gimnázium igazgatóhelyettese.

    A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának több, magyarból középszinten érettségiző diákja is rövidnek találta az időt a szövegértési feladat megoldására. A maturálók az MTI-nek elmondták, a Somogyi F. Anikó tollából a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával készített interjúról feltett értelmező kérdések nem voltak túl nehezek, alapos megválaszolásukhoz azonban a rendelkezésre álló egy óra helyett jobb lett volna legalább hetven perc.

    A három szövegalkotási feladatból a nyilatkozók közül a legtöbben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellájának értelmezését választották, mert - mint mondták - ezt tartották a legkönnyebbnek. Az egyik érettségiző lány a szövegalkotás során érvelő feladatként a tér jelentőségéről írt a műalkotásokban és a hétköznapi életben. Szerinte a Szabó Magdával készült beszélgetés alapján elkészítendő, irodalmi példákat is felsoroló dolgozat azok számára nem okozhatott problémát, akik elolvasták a kötelező olvasmányokat.

    Az idő ugyan kevés volt a szövegértési feladatokra, de összességében nem találták nehéznek a zalaegerszegi végzősök a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelit - mondták az érettségi után a diákok.

    Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnázium és az Ady Művészeti Gimnázium diákjai azt állították, hogy nem tartották nehéznek a feladatokat, ugyanakkor ők is kevésnek tartották az időt; sok volt a feladat, gyorsan kellett válaszolni, nehezen jutottak a végére, és nem tudták átnézni a helyesírást sem - sorolták.

    Kollaricsné Soós Erika, a Zrínyi gimnázium igazgatóhelyettese szerint első megközelítésre egyszerű, jó tételnek tűnt a Beszélgetések Szabó Magdával című kötet alapján az érvelés, de nehezen lehetett hozzá összeszedni az anyagot. Az érvelést irodalmi példákkal lehetett alátámasztani, amit szöveggyűjtemény nélkül nehéz volt felidézni a négy év anyagából - mutatott rá.

    A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban a Szabó Magdához kapcsolódó feladat volt a legnépszerűbb. Szolcsányi Jánosné, az intézmény igazgatója elmondta: a diákok szerint ez a feladat könnyen levezethető volt. Hozzátette: a 279 érettségizőből sokan választották a műértelmezést is.

    Tekintse meg a még:

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!