2008.11.06. 10:49
A kormány már tudja, kik lesznek a válság vesztesei
A miniszterelnök szerint pár tízezer munkahely biztosan meg fog szűnni. A feldolgozóipari exportálók, a pénzügyi szolgáltatók, a kereskedelem és a vendéglátás a legveszélyeztettebbek. Ismerje meg a tíz legválságérzékenyebb munkát!
A miniszterelnök szerint pár tízezer munkahely biztosan meg fog szűnni a versenyszférában a gazdasági recesszió hatására; a kormánynak most az a dolga, hogy minimalizálja ezt a számot - jelentette ki Gyurcsány Ferenc csütörtökön az Idősügyi Tanács (IT) ülésén.
Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a munkahelyek megszűnésével tulajdonképpen az állam terhei emelkedhetnek, éppen ezért "szét kell teríteni" a gazdasági recesszió terheit mind a 10 millió magyarországi polgár között.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem igaz az a megközelítés, hogy csak a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok szenvedik meg a gazdasági válságot.
Gyurcsány hozzátette: számításaik szerint jövőre bruttó 2 százalékkal csökkenhetnek az állami kiadások, ami körülbelül 400-600 milliárd forintot jelenthet.
A válság magyarországi súlyos hatásainak okairól szólva a miniszterelnök elmondta: az elmúlt 10 évben a nemzeti együttműködés helyett a nemzet egyik fele próbálja legyőzni a másikat. Gyurcsány szerint ezzel fel kell hagyni és újra kell fogalmazni a közös nemzeti felelősségen való osztozást, valamint be kellene bizonyítani, hogy a politikai erők képesek a versengés mellett a közös érdekek mentén egyet is érteni.
A legveszélyeztetettebb szektorok
A feldolgozóipari exportálókat, a pénzügyi szolgáltatókat, a kereskedelmet és a vendéglátást emeli ki a munkaerő-piaci kilátások szempontjából leginkább veszélyeztetett szektorok közül a Pénzügyminisztérium (PM) - olvasható ki a tárcának a konvergenciaprogram teljesítésének értékeléséről Brüsszel számára készített legfrissebb jelentéséből. A vállalati profitok csökkenése miatt kisebb lesz az újra elosztható jövedelem, ennek ellenére e körben mérsékelt béremelésre még lát lehetőséget a kormány. A közszférában viszont jelentős mérséklődésre van kilátás. A nemzetgazdaság egészében a foglalkoztatottság 0,6 százalékkal csökkenhet a tárca várakozásai szerint.
A PM a makrogazdasági folyamatok elemzésekor kiemeli, hogy a pénzügyi rendszer problémáinak megoldása a korábban elgondoltnál hosszabb időt vesz igénybe, ebben az időszakban pedig a növekedés erőteljes lassulásával célszerű számolni a világgazdaságban. A magyar exportlehetőségek ezzel összefüggésben jelentősen csökkennek, a kivitel növekedése csak megközelíteni tudja a 4 százalékot jövőre.
Az államháztartásban a tervezettnél kedvezőbben alakulnak a folyamatok. A kormány legutóbb 3,4 százalékra módosította a deficitre adott előrejelzését. A főbb kiadási tételek közül egyedül a pénzbeni társadalmi juttatások dinamikája gyorsabb a GDP növekedésénél. Az uniós programoknál tapasztalt elmaradások ellenben visszafogták a kiadásokat. Az adó- és járulékbevételek többlete a GDP 0,4 százalékát érheti el (az áprilisi jelentésben 0,3 százalékos prognózis szerepelt). A vártnál lassabban mérséklődő infláció, valamint erőteljesebb bérkiáramlás növelte a bevételeket, viszont - jegyzi meg a jelentés - a társasági adó decemberi feltöltését kedvezőtlenül befolyásolhatja a lassuló ipari termelés, a romló exportkilátások. A korábban vártnál kisebb lehet a járulékbevételi többlet és kismértékű elmaradást várnak a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál is. Jövőre lényegében stagnál az adócentralizáció: egyik oldalról a kisebb nominális GDP, másik oldalról a makrokörnyezet romlása miatt.
A valutaspekuláció elleni fellépésről egyeztetett kedden a magyar, a román és a lengyel pénzügyminiszter - tájékoztatott az MTI-Eco. Arra is megoldást keresnek, hogy az eurót nem használó uniós országok miként tudnak együttműködni a pénzügyi válság ügyében. A három ország közös, de még nem tisztázott tartalmú kezdeményezéssel kíván előállni a pénteki uniós csúcson.
A jövő év közepétől markánsan megjelenhet a lakossági földgáz árában a nyersolaj olcsóbbodása - vetíti előre a PM. A tárca szerint a gázár- és távhőtámogatások GDP-hez viszonyított aránya a tavalyi 0,4 százalékról idén 0,3 százalékra csökken, 2009-ben pedig tovább mérséklődik.
A tíz legválságérzékenyebb munka:
Betanított munkás
A leghamarabb a gyártásban érdekelt cégek – különösen az autók és az elektronikai cikkek gyártásához kapcsolódó termelők, beszállítók – alkalmazottainak állása inoghat meg. Az alacsony képzettségűeket küldik el először, mert őket könnyebb pótolni a későbbi fellendüléskor, mint a szakképzett munkásokat.
Műszaki bolti eladó
A műszaki kiskereskedelem a válság hatására visszaesik, az Elektro Pont üzleteinek a válság adta meg a kegyelemdöfést, mindemellett az egész kiskereskedelmi szektor szenvedni fog a fogyasztás zuhanásától. A nagy piaci részesedésű, jó árimázsú láncok dolgozói viszonylagos biztonságban vannak.
Kőműves
Az építőipar érzékeny a konjukturális változásokra, így veszélyben van a szektorban dolgozók álláshelye is. Minthogy nagy az ágazat hitelszükséglete, az a hitelválság egyik első számú áldozata. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az építőipar eddig is lejtmenetben volt az állami megrendelések visszaesése miatt.
Banki alkalmazottak
Eddig persze még egy hazai pénzintézet sem ment csődbe, és a sajtónyilatkozataik szerint nincs is okuk félni a dolgozóknak. Ám ha egy banknál beüt a krach, akkor nemcsak az ügyintézők, hanem a vezérigazgatók is elveszthetik a munkájukat. Természetesen az egész pénzügyi szektor álláshelyei negatívan érintettek.
Újságíró
A recesszió idején a cégek hajlamosak a reklámköltségen spórolni, ami nem pusztán a reklámcégeket, hanem a médiavállalatokat, s azok dolgozóit is kellemetlenül érinti. Az online médiumoknál dolgozók kevésbé vannak veszélyben, keményebben érintettek a rádióknál és a nyomtatott sajtónál dolgozó újságírók.
Pincér
A lecsökkent vásárlóerő egyik kárvallottja a vendéglátás. A pincérek, szakácsok munkahelyét ez minden bizonnyal negatívan fogja érinteni. A szállodák forgalma is visszaeshet, kevesebb szobaasszony, londiner el tudja majd látni a feladatokat.
Utazásszervező
Az utazási irodák, idegenvezetők munkahelye is meginoghat: a turizmus – a kultúrával és a szórakoztatással együtt – azok közé az ágazatok közé tartozik, amelyeket erősen érint a recesszió. Ha elhúzódik a recesszió, számos utazási iroda bezárhat.
Légiutas-kísérő
A légitársaságok között éles verseny alakult ki, számos cég nehéz helyzetben volt már a válság előtt is. Sok utaskísérő és a pilóta munkájára nem lesz szükség, ha kevesebb az utas – mindez elmondható a földi kiszolgáló személyzetről is.
Taxisofőr
A turisztikai ágazatban várható pangás a személyfuvarozásra is negatív hatással van, csakúgy, mint a belföldi kereslet csökkenése. A külföldi és hazai utasok száma is csökkenni fog.
Személyi edző
A személyi szolgáltatások iparágára is ugyanaz vonatkozik, mint a vendéglátásra és a turizmusra: a létfenntartáshoz nem nélkülözhetetlen szolgáltatásokat egyre kevesebben veszik igénybe.