Délmagyar logó

2018. 12. 11. kedd - Árpád -1°C | 5°C Még több cikk.

Berlin megerősítette: felügyelet alá venné a görög költségvetést

Nem hivatalosan ugyan, de Berlin megerősítette a Financial Times értesülését, hogy felügyelet alá venné a görög költségvetést.
Nem hivatalosan ugyan, de megerősítették berlini kormányzati források a Financial Times brit gazdasági lap szombati értesülését, amely szerint a német vezetés azt szeretné, hogy Görögország a következő mentőprogram fejében adja át a költségvetéssel kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti "költségvetési biztosnak" - írták vasárnap német lapok.

A beszámolók szerint Berlin írásbeli javaslatot terjesztett az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé, amely hétfőn újabb válságtanácskozást tart. A javaslat egyik fő eleme szerint a görög parlamentben törvényt kellene alkotni arról, hogy az állami bevételek felhasználásának első számú célja az államadósság csökkentése. Az elképzelés szerint ez segítene meggyőzni a magánhitelezőket arról, hogy Görögország rendben törleszti majd tartozásait, miután megállapodásra jut az adósság egy részének elengedéséről a bankokkal és a biztosítókkal.

A javaslat másik fő eleme a költségvetési biztosi intézmény felállítása. A javaslat szerint a biztost az eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa nevezné ki. Feladata az államháztartási törvény végrehajtásának ellenőrzése a nemzetközi hitelezők - az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - által képviselt elvek alapján. A biztos felülbírálhatná a görög állami szervek valamennyi olyan döntését, amely megítélése szerint veszélyezteti az államháztartási célok elérését.

A német kormányon belül a konzervatív CDU/CSU pártszövetség támogatja a javaslatot, a liberális FDP viszont ellenzi. A liberálisok szerint valóban szükséges az államháztartási kiigazítás fokozottabb ellenőrzése, külföldiek azonban nem diktálhatnak intézkedéseket Görögország számára az ország demokratikus intézményeinek megkerülésével. Az ellenzéki oldalon a szociáldemokraták üdvözölték a javaslatot, a Zöldek elutasították, és hangsúlyozták, hogy Angela Merkel kancellár javaslata csupán belpolitikai célokat szolgál, a formálódó új uniós kormányközi szerződéssel elégedetlen konzervatív képviselők megnyugtatását célozza, míg uniós szinten nem keresztülvihető, Görögországban pedig csak felháborodást okoz.

A görög kormány kategorikusan visszautasította a javaslatot, és az Európai Bizottság is elvetette az elképzelést. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke viszont támogatólag nyilatkozott. A német szociáldemokrata Schulz a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak azt mondta: a görögöknek "együtt kell élniük azzal, hogy akik sok pénzzel támogatják az ország szanálását, azok a pénz elosztására vonatkozó döntésekben is részt vesznek", ami a szuverenitás "időben korlátozott szűkítését" jelenti.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízezer milliárd dollár felett a globális devizatartalék, de lassul a növekedés

2011-ben tízezer milliárd dollár fölé emelkedett a világ országainak összesített devizatartaléka,… Tovább olvasom