Gazdaság

2015.03.23. 16:00

Csak a botrány után tíz nappal kért csődvédelmet a Quaestor?

Egy ügyfél által kikért dokumentum szerint A Quaestor Hrurira csak tíz nappal a csődről szóló tájékoztatója után, múlt hét csütörtökön adta be a csődvédelmi kérelmét.

Index

A Quaestor Hrurira csak tíz nappal a csődről szóló tájékoztatója után, múlt hét csütörtökön adta be a csődvédelmi kérelmét. Legalábbis ez derül ki abból a pecsétes tájékoztatóból, amelyet az egyik károsultnak adtak a Quaestor irodájában - írja az Index.

Az Index olvasója március 18-án szerdán ment be a Quaestorhoz, a kötvénye lejáratának napján, azonban öncsődre, zárolásra, felügyeleti biztosra, vizsgálatra hivatkozva megtagadták a pénze kifizetését.

Másnap azonban olvasta, hogy a Quaestor által március 9-én nyilvánosan bejelentett, és sokak által tényként kezelt csődnek nincs nyoma a cégközlönyben. Azaz nem kizárt, hogy még mindig teljesen legálisan mehetnek a kifizetések a cégnél.

Az ügyfél ezen felbátorodva visszament és újra a pénzét kérte. Mivel azt megtagadták azt mondta, addig nem hajlandó tágítani, ameddig igazolást nem kap arról, hogy a Quaestor valóban csődvédelmet kért.

Az ügyintéző központtal való levélváltása után kapott egy igazolást arról, hogy a Quaestor csődvédelmet kért, abban azonban március 19. volt megjelölve. Azaz, a Quaestor csak tíz nappal a botrány kirobbanása után kérte a csődvédelmet.

Az MNB szerint a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél feltárt szabálytalanságok nyomán 2015. március 10-én azonnal megtették a szükséges felügyeleti intézkedéseket, korlátozottan felfüggesztették az intézmény működését, illetve felügyeleti biztos vette át annak irányítását a brókercég igazgatóságától. A jegybank ezzel párhuzamosan büntető feljelentést is tett a nyomozó hatóságnál.

"Mivel az MNB nem felügyeli a csoport kötvénykibocsátó intézményét, a Quaestor Financial Hrurira Kft-t így az öncsőd kezdeményezését sem ellenőrizheti, s természetesen az értékpapírcéghez kirendelt felügyeleti biztos mandátuma sem terjed ki erre a társaságra" - írták az Indexnek.

Vagyont zárolna a Fidesz, felügyelőbizottságot, elszámoltatást kér az ellenzék


A kormánypárt szigorú törvényjavaslatot fogalmazott meg, az MLP feljelent, az LMP felügyelőbizottságért kiált, az MSZP nyilatkozattételt kér, a Jobbik visszamenőleg számoltatna el.

Benyújtotta vagyonzárolási javaslatát a Fidesz


Benyújtotta a Fidesz hétfőn a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatát, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

A tervek szerint a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvényt módosító indítványt Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és két frakciótársa, Gulyás Gergely és Tuzson Bence terjesztette a Ház elé.

Az előterjesztés alapján - ügyészi kezdeményezésre, bírósági elrendelésre - zár alá lehetne venni a vagyonát azoknak a pénzügyi tevékenységet végző szervezeteknek, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követtek el. Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehetne rendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.

A zár alá vétel vonatkozhatna a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, alkalmazottaira, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető lenne a zár alá vétel, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.

Zár alá vétel rendelhető el továbbá arra a vagyonelemre, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett.

Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges - írták indoklásukban az előterjesztők, hangsúlyozva: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: ha az ellenzék is támogatja, a parlament már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, majd egy napon belül megszületnek a végrehajtási rendeletek, és azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba.

Az MSZP nyilatkozattételre kéri a kormánytagokat, képviselőket


Nyilatkozzon az összes kormánytag és országgyűlési képviselő, hogy tudott-e a Quaestornál várható eseményekről, és a botrány kirobbanása előtt, illetve után vett-e ki pénzt onnan! - szólított fel az MSZP alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

[namelink name="Lukács Zoltán"] szerint a kormánytagoknak és a képviselőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kellene ezt a nyilatkozatot megtenniük.

Mint mondta, megítélésük szerint a magyar hatóságok megmagyarázhatatlanul lassan dolgoznak ebben az ügyben. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy ennyire lelassult "az egyébként ilyen ügyekben rendkívül gyors ügyészség". Lukács Zoltán ennek okát a politika nyomásgyakorlással magyarázta.

Kifogásolta, hogy az elnök-vezérigazgató ellen az ügyészség nem rendelt el kényszerintézkedést, holott szerinte ellentmondó hírek vannak arról, [namelink name="Tarsoly Csaba"], a Quaestor vezetője elérhető-e a hatóságok számára.

Azért hagyják szabad lábon a Quaestor vezetőjét - "aki a Fidesz ismert gazdasági háttérembere" -, hogy el tudja tüntetni azokat az iratokat, amelyek terhelőek lehetnek a kormányzati szereplőkre? - kérdezte Lukács Zoltán.

Úgy fogalmazott, "a hatalomnak érdeke, hogy a Quaestor vezetője továbbra is szabad lábon legyen".

Lukács Zoltán ismét lemondásra szólította fel [namelink name="Matolcsy György"] jegybankelnököt.

Hanyag kezelés gyanújával tett feljelentést az MLP


A Magyar Liberális Párt (MLP) hétfőn ismeretlen tettesek ellen hanyag kezelés gyanújával tett feljelentést a "Quaestor-botrány miatt" - közölte az MLP az MTI-vel.

Indoklásként azt írják, hogy a Quaestor felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látta el, de a napvilágot látott információk szerint a jegybank nem vette észre, hogy a vállalati kötvénypiacon megjelent 150 milliárd forintnyi nem engedélyezett kötvény. Amennyiben ezt a felügyeleti szerv munka- és feladatkörében észlelte volna, akkor nagy valószínűség szerint meg lehetett volna előzni, hogy ma több ezer károsultja legyen "a Quaestor csődjének" - teszik hozzá.

Az MLP úgy véli, a felügyeleti szervnél kötelességük elhanyagolásával, gondatlan megszegésével ismeretlenek nagy vagyoni hátrányt okoztak - fogalmaznak.

Az LMP mihamarabb felállítaná az MNB felügyelőbizottságát


Az LMP törvénymódosítást nyújtott be annak érdekében, hogy mihamarabb újra felállhasson a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága. Ebben azt is biztosítanák, hogy a jövőben ne maradhasson ellenőrzés nélkül a jegybank.

[namelink name="Schmuck Erzsébet"] országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: előterjesztésük értelmében az ellenzéki pártok is delegálhatnak képviselőket, mandátumuk pedig nemcsak a parlamenti ciklushoz igazodna, hanem mindaddig fennállna, míg egy újonnan megválasztott Országgyűlés nem nevezi ki az új testületet.

A párt a felügyelőbizottság ellenőrzési jogát kiterjesztené a pénzügyi felügyeletre is - hangsúlyozta az LMP-s politikus, hozzátéve: törvénymódosítás kezdeményezésére is lehetőséget adnának a testület számára, hogy minél inkább megelőzhetők legyen az elmúlt hetek pénzügyi botrányai.

A politikus, aki Matolcsy György jegybankelnököt ismét lemondásra szólította fel, és az ellenőrzés elégtelenségéről beszélt, úgy ítélte meg: megfelelő ellenőrzés mellett elkerülhetőek lettek volna a brókerbotrányok.

Schmuck Erzsébet kérdésre válaszolva elmondta: egyetért a pénzügyi felügyelet szigorításának szükségességével, és azzal is, hogy a botrányok felelősei saját vagyonukkal feleljenek az általuk okozott károkért. Kijelentette azt is: képviselői készek nyilatkozni érintettségükről a brókerbotránnyal kapcsolatban.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi felügyelőbizottsági elnökének és tagjainak megbízatása mandátumuk lejártával 2014 májusában szűnt meg.

A Jobbik visszamenőleges elszámoltatást szorgalmaz


A Jobbik azt javasolja, hogy a politikusokat, bankvezéreket, brókerházak vezetőit visszamenőlegesen is el lehessen számoltatni.

[namelink name="Volner János"], a párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, vegyes érzelmekkel fogadta, hogy a Fidesz megszigorítaná a banki vezetők, brókerházak vezetőinek felelősségre vonását. Bírálta, hogy 2010 novemberében az erre irányuló javaslatait nem támogatták kormánypárti és szocialista politikusok a parlamentben.

Az ellenzéki politikus a Quaestor-üggyel kapcsolatban azon aggályának adott hangot, hogy a "nagyhalak megússzák", ezért azt sürgette, hogy a nagy értékű, vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit - ha a közösségi tulajdont károsítják meg - a rendszerváltásig visszamenőleg el lehessen számoltatni.

Volner János hozzátette: tudja, hogy ezzel kapcsolatban vannak jogi aggályok, de a társadalom igazságérzetének kielégítését fontosnak tartja.

DK: Rogán törvényjavaslata futni hagyná a felelősöket

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Fidesz frakcióvezetője által hétfőn bejelentett törvényjavaslat futni hagyná a brókerbotrány felelőseit, mert megfeledkezik a pénzintézeteket ellenőrző hatóságok vezetőiről és a konkrét vizsgálatokat végző felügyeleti munkatársakról - közölte az MTI-vel Kerék-Bárczy Szabolcs DK-s politikus.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfőn jelentette be, pártja törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményezi, hogy a brókerbotrányokban érintett cégek cégcsoportjainak, valamint a vállalatok vezetőinek, tulajdonosainak, felügyelőbizottsági tagjainak és egyes könnyvizsgálóinak vagyonát is zárolják, nekik ugyanis "valószínűleg tudniuk kellett" a csalásokról.

A zárolt vagyont a kártalanításra kell fordítani - közölte.

A DK elnökségi tagja reagálásában közölte, a javaslat megfeledkezik a pénzintézeteket ellenőrző hatóságok vezetőiről és a konkrét vizsgálatokat végző felügyeleti munkatársakról is. Kerék-Bárczy Szabolcs úgy fogalmaz: a fideszes javaslat futni hagyná a felügyeleti szervek "fideszes klientúráját", azokat az embereket, akik tavaly 70 milliárd forintos kötvénykibocsátást engedélyeztek a Quaestornak és akik még idén februárban sem találtak hiányosságokat a 150 milliárd forintot eltüntető brókercégnél.

A Demokratikus Koalíció szerint a Rogán Antal által bejelentett törvényjavaslat a bizonyíték a brókerbotrány fideszes mivoltára - jelentette ki. A DK szerint ha nincs takargatnivalója a korábban ellenőrzéseket végző, de hiányosságokat nem találó Windisch Lászlónak, az MNB felügyeletért felelős alelnökének, Matolcsy György jegybankelnöknek és Szász Károly PSZÁF-elnöknek, akkor "semmilyen akadálya sincs az ő magánvagyonuk zárolásának az esetleges érintettségük felmerülésekor".

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!