Csökkentették az alapkamatot - egyhavi mélyponton a forint árfolyama

16:50 - Hirtelen gyengüléssel reagált a forint a monetáris tanács keddi döntésére, amellyel 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és lassabban, de délután is folytatódott a gyengülés.

Így látják a londoni elemzők 

A negyed  százalékpontos kamatcsökkentéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  Monetáris Tanácsa valószínűleg "teszteli a piacot", de az továbbra  is valószínűtlen, hogy a jegybank az IMF/EU-megállapodás létrejötte  előtt jelentősebb enyhítési ciklusba kezd - vélekedtek a keddi  kamatdöntés után londoni felzárkózó piaci elemzők.  
   
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli  pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics vezető felzárkózó  piaci közgazdásza a döntést értékelve közölte: nem zárja ki, hogy az  MNB pénzügy-politikai testülete a következő hónapokban "még egy vagy  két" hasonló mértékű csökkentést végrehajt.

Tekintettel azonban a  magyar gazdaságot terhelő külső finanszírozási kockázatokra, nem  valószínű az ennél nagyobb mértékű monetáris enyhítés az  IMF/EU-egyezmény megkötése előtt - vélekedett a Capital Economics  londoni szakértője. 
Az MTI által megkérdezett devizapiaci kereskedők szerint a piac rosszul fogadta a kamatcsökkentést, amelyet túl korainak tartanak, és ezt tükrözi a forint gyengülése. A kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztató után egy euróért már 282,30 forintot kértek, ami egyhavi mélypont.

A legtöbben úgy vélik, hogy a monetáris tanács külső tagjai leszavazták a három régi belső tagot, ami a kereskedők szerint különböző spekulációkra is okot adhat.

Az eurót kedden délután fél ötkor 281,92 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, míg délelőtt fél 10-kor 278,20 forinton, hétfő este pedig 277,78 forinton forgott.

A svájci frank 234,79 forinton állt délután fél ötkor, míg délelőtt 231,60 forinton, hétfő este pedig 231,19 forintot kértek egy frankért.
A dollárt 224,48 forinton jegyezték délután, szemben a délelőtti 222,90, illetve a hétfő esti 221,90 forinttal.

A jen 2,8575 forinton állt, míg délelőtt 2,8380 forinton, hétfő este pedig 2,8197 forinton jegyezték a japán fizetőeszközt.

16:25 - A monetáris tanács keddi ülésén két javaslat volt, 25 bázispontos csökkentés és kamattartás, a csökkentés szoros többséget kapott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón.

Az MTI kérdésére elmondta: a tanács többsége úgy látja, hogy a reálgazdasági kilátások és folyamatok indokolják a csökkentést. Hozzátette, hogy a tanács megítélése szerint a monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, és az ország kockázati megítélésének javulása folytatódik.

Simor András elmondta, hogy a legutóbbi inflációs előrejelzéshez képest romlott az "inflációs kép", de a tartósan gyenge reálgazdasági folyamatok ellentétes irányba hatottak. Hozzátette: ezzel együtt az ország javuló kockázati megítélése tágította a monetáris politika mozgásterét.

Az MNB előrejelzése szerint az idén csökken a bruttó hazai termék (GDP), jövőre is csak szerény mértékű lesz a növekedés, és a munkanélküliségi ráta is tartósan 10 százalék felett marad. Az infláció 2013-ban számottevően a jegybanki inflációs cél felett lesz, a 3 százalék teljesítése kitolódik - mondta a tájékoztatón az MNB elnöke.

Simor András úgy vélte, a Széll Kálmán Terv 2-ben bejelentett intézkedéseken túl részben az élelmiszer-, részben a nyersanyagárak emelkedése miatt lett magasabb az infláció júniusban és júliusban az MNB által vártnál.

Az inflációs kockázatokat tovább emeli az olajár és a globális élelmiszerár emelkedés, a szűkülő belső kereslet, valamint a laza munkaerőpiac pedig csökkenti azokat. A kockázati felár csökkent, de ez nem Magyarország által elért plusz eredmény, alapvetően nemzetközi javulás, a kockázatvállalási hajlandóság emelkedéséhez köthető - mondta a jegybankelnök.

Simor András kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a magyar gazdaság motorját az export jelentette, felvevőpiacaink visszafogott bővülésével párhuzamosan azonban az export növekedése is érdemben lassulni fog 2012-ben, ami pedig a belső kereslet korlátozottságával párosul. A belső keresletet szűkíti a lakosság csökkenő reáljövedelme, a bankrendszer mérlegalkalmazkodása, a szigorú hitelfeltételek, valamint a fiskális kiigazítás.

A gazdaság potenciális növekedése is csökken hosszabb távon, mert tartósan alacsonynak ígérkezik a beruházási ráta, emelkedhet a csődráta és a nem teljesítő hitelek aránya, valamint a munkanélküliség is tartósan magas lesz - jelezte az elnök. A kormány által bejelentett, a kisvállalatok és részben a lakosság terheinek csökkentésére irányuló intézkedések hatása Simor András szerint jórészt attól függ, hogy a kormány ezeknek az intézkedéseknek miből teremti meg a forrását. Hozzáfűzte: a tranzakciós illeték tovább rontja a pénzügyi közvetítő rendszer jövedelmezőségét, ami gyorsított forráskivonáshoz, az eddigieknél szigorúbb hitelkínálathoz vezethet, ez pedig ugyancsak a gazdaság növekedésének hosszú távú feltételeit rombolja.

Kérdésre válaszolva kifejtette: nem tud konkrétumot az IMF/EU -tárgyalások folytatásáról, júliusban a küldöttség hátrahagyott egy levelet a kormánynak, amelyre a kabinet válaszol is majd, s ennek függvényében lesznek további tárgyalások.
Egy másik kérdés kapcsán az elnök hangsúlyozta: a kereskedelmi bankok a vállalati hitelfeltételeket folyamatosan szigorították anélkül, hogy a jegybank emelte volna az alapkamatot. Így a jegybanki alapkamat és kereskedelmi banki vállalati hitelkamatok közötti rés az elmúlt hat hónapban folyamatosan nőtt. Simor András hozzátette: a kereskedelmi bankok azért nem követik okvetlenül a jegybanki alapkamat változását, mert magas a nemteljesítő vállalati hitelek állománya, és a bankoknak több tartalékra van szükségük, így a meglévő hitelállományon nagyobb profitot szeretnének realizálni.

15:31 - Csökkentette 25 bázisponttal a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden, az elemzők többsége kamattartást várt.

Az alapkamat tavaly december 21-e óta állt 7 százalékon.

Az indoklásban megjegyzik: a monetáris tanács továbbra is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását. A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik.

A monetáris tanács értékelése szerint a hazai kockázati megítélés tovább javult, ugyanakkor a javulás elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza. A testület megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A fogyasztóiár-index 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét az adóváltozások, az adminisztratív intézkedések és a nyersanyagárak növekedése következtében, és az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.

Az MNB közleménye szerint a kedvező nemzetközi befektetői hangulat a válságkezeléssel összefüggő bejelentésekre volt visszavezethető, ugyanakkor az euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos feszültségeket tartósan kezelő intézkedések döntési és alkalmazási kockázata megmaradt. A kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a kormány elkötelezettsége a fegyelmezett költségvetési politika és az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett.

A második negyedéves GDP adat a konjunktúra-folyamatok romlását tükrözi, az újabb negyedéves visszaesés alapján a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került - állapítja meg a jegybank közleménye. Az autóipari kapacitások folyamatos bővülésének ellenére az ipari termelés visszaesése folytatódott. A járműgyártás bővülésénél nagyobb mértékű volt az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalt visszaesés. A külső kereslet erőteljes lassulása rontja a hazai export kilátásait. A belső kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A rossz konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott marad.

A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét. Bár a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerő-piaci feltételek mellett a másodkörös hatások kialakulásának alacsony a kockázata, az inflációs cél elérése várhatóan kitolódik.

A júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. A gyengülő belföldi kereslet következtében a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt az MNB szerint, ugyanakkor az év eleji adóemelések, a Széll Kálmán terv intézkedései, a legutóbb bejelentett jövedékiadó-emelés tartósan cél fölött tartják az inflációt. Emellett felfelé mutató kockázatot jelenthet a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő élelmiszerár-sokk - olvasható a jegybank közleményében.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. szeptember 12-én 14 órakor jelenik meg.

Korábban:

Hirtelen  gyengüléssel reagált a forint a monetáris tanács keddi döntésére,  amellyel 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki  alapkamatot.  

A kamatdöntés előtt 279 forint alatt volt az euró árfolyama,  innen hirtelen 281,68 forintig ugrott a jegyzés, majd 280 forintos  szintre tért vissza.  

Délelőtt szűk sávban, 278,50 és 279 forint között volt az euró  jegyzése, míg hétfő este 277,78 forintot ért.   

Az elemzők többsége arra számított, hogy a Magyar Nemzeti Bank  augusztusban még változatlanul hagyja az irányadó kamatot, miközben  a piac már egy ideje 25 bázispontos kamatcsökkent árazott. Néhány  elemző nem zárta ki a 25 bázispontos csökkentést sem, de inkább  későbbre várták a lépést.