Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

Vukovich Gabriella: A valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő a KSH

A több mint 153 éves múltra visszatekintő Központi Statisztikai Hivatal (KSH) folyamatosan új kihívásokkal szembesül, az adatforradalom „keresleti oldalán” ugyanis robbanásszerűen megnőtt az információigény. Ez szükségessé teszi az új mérési módszerek kidolgozását, új összefüggések feltárását, valamint az eredmények közérthető, hiteles és szakszerű tolmácsolását. A statisztikai világnap alkalmából ültünk le beszélgetni Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével, akitől megtudtam, hogy miben tér el a jövő évi népszámlálás az eddigitől.

Miért fontos a mai nap a statisztika szempontjából?

Ötévente ezen a napon, október 20-án ünnepeljük a statisztikai világnapot, erről az ENSZ Közgyűlése döntött Magyarország kezdeményezésére. 2010-ben volt az első jeles esemény, és az idei év a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet. Napjainkban ugyanis gyakran vagyunk tanúi az adatok véletlen vagy szándékos félreértelmezésének.

Mire gondol pontosan?

A manapság egyre nagyobb teret nyerő fake news-ra, amiknek jó része torzított és időnként szándékosan meghamisított adat.

A digitalizáció korában élünk, az adatok köre mind a mennyiség, mind a témák kiterjedtsége, mind az adatok elérhetősége szempontjából forradalmi értékű változáson ment és megy keresztül. Nagyon fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy ebben a kuszaságban a hivatalos statisztika megbízható, stabil és egyértelműen a valóságot tükröző, hiteles adatokat állít elő, pont azért, mert nemzetközileg elismert szakmai és tudományos módszertanon alapul.

Mi mindenről gyűjt adatot a KSH?

Ha egy szóval kellene körülírni, akkor tulajdonképpen mindenről. A KSH a társadalom, a gazdaság és a környezet különböző aspektusairól gyűjt adatokat. Tevékenységünk kiterjed az egyes gazdasági ágazatok számbavételére, a társadalom eltérő szegmenseinek vizsgálatára, ami magában foglalja az életszínvonal, az életmód, az egészségügy és az oktatás vizsgálatát is. Sokrétű feladatot látunk el, összeállítjuk a nemzeti számlákat, számoljuk a bruttó hazai terméket, az inflációt.

Csak az adatgyűjtés a KSH feladata, vagy más funkciót is betölt?

Az alapítás óta, pontosan százötvenhárom és fél éve a KSH elemzéseket is készít. A statisztikusok az előállított adatokból, különféle szakmai összefüggéseket állapítanak meg, és ezt szöveges elemzésekben is közzéteszik. A KSH Könyvtárában mind a mai napig megvannak a régi publikációk, gyönyörű szöveggel, fantasztikus elemzésekkel társítva. Az elemzés mind a mai napig fontos része a tevékenységüknek, de elérkeztünk oda, hogy nemcsak adatot állítunk elő, hanem különböző adatforrásokból származó információkat integrálunk.

Kik használhatják fel ezeket az adatokat?

Bárki, hiszen minden adatunk nyilvános. Az adatok többségét közzétesszük a honlapunkon, közreadjuk a kiadványainkban. Ezenkívül, ha valakinek még szüksége van további információra és adatra, akkor biztosítjuk számára a hozzáférést. Ez egyébként nagy előrelépés a rendszerváltás óta, hiszen korábban rengeteg olyan statisztikai adat volt, ami nem kaphatott nyilvánosságot.

Hogyan hat a statisztikai adatgyűjtésre a digitális világ folyamatos térnyerése?

Nagy előrelépésnek számított, hogy már az 1930-as népszámláláskor lyukkártyás adatfeldolgozó gépet használt a KSH. Ismét nagy ugrás volt, amikor az 1970-es években megkaptuk az első nagy IBM számítógépeket. A digitalizációval egyre több eszköz került a kezünkbe, megjelentek az asztali számítógépek, a digitális eszközök, amelyek az adatgyűjtést is forradalmasították.

Ma már alapvetően minden adatgyűjtésünk papírmentes, azaz informatikai eszközön történik. Ez több szempontból is gyorsabb és biztonságosabb, hiszen kiesik az adatrögzítési fázis. A begyűjtött adatok ellenőrzés után azonnal mehetnek az adatbázisba.

Mint ismert, a big data és a valós idejű adatok a jövő trendjei. Hogyan viszonyul ehhez a KSH?

A big data az elmúlt 10-15 évben megismert óriási adattömeg, melynek megértése a statisztikai hivataloknak is nagy kihívás. Az adatforrások feldolgozása, a mennyiség és a méretek miatt is speciális megoldást igényel. Ennél is fontosabb azonban az új módszertani megoldások kidolgozása. Ezek az adatforrások nem fedik le teljesen a vizsgálandó sokaságot, emellett nagyon gyorsan változnak, így megnehezítik a megfelelő módszertan kidolgozását. Ami egyik nap még működött, az lehet, hogy a következő nap már nem úgy fog működni. Ennek ellenére már használunk úgynevezett „web scraping” technikákat (azaz közvetlenül gyűjtünk adatokat honlapokról) például az árak megfigyeléséhez.

Miben különbözik a hivatalos statisztikai adatgyűjtés az alternatív adatelőállítástól?

Az alternatív adatelőállítók rengeteg információhoz és adathoz jutnak hozzá, azonban az általuk közzétett adatok módszertani háttere nem ismert. Komoly szakértelmet igényel, hogy valaki eldöntse, mennyire megbízhatóak a nem hivatalos statisztikai forrásból származó adatok.

Apropó adatgyűjtés: 2021-ben az egyik legnagyobb adatfelvételre készül a KSH, a tízévente ismétlődő népszámlálásra. Mit érdemes tudnunk erről?

A népszámlálás egyedülálló, hazánk teljes lakosságát érintő, tízévente ismétlődő adatfelvétel. A népszámlálás minden magyar háztartásra vonatkozik, és mindenkinek kötelező részt vennie benne. A jövő évi népszámlálásról tudni kell, hogy teljesen papírmentes lesz: a válaszadók vagy interneten keresztül önállóan válaszolhatnak a kérdésekre, vagy interjú keretében adhatják meg adataikat, amelyeket az összeírók tableten rögzítenek. Ez nagyon biztonságos, a rögzített adatok ugyanis azonnal közvetlenül a KSH zárt adatbázisába kerülnek. Az online kitöltés pedig rendkívül kényelmes is, mivel nem kell megvárni a számlálóbiztost, hanem a kanapén ülve, egy egyedi belépési kód megadásával tölthetjük ki az online kérdőívet.

Mikor tölthetjük ki?

Az önkitöltésre 2021. május 1-jétől május 16-áig van lehetőség. Amelyik háztartás nem tölti ki a kérdőívet, azt egy számlálóbiztos fogja felkeresni. Az online kérdőívet a postán kézbesített belépési kód megadásával lehet kitölteni.

Hogyan igazolják magukat a számlálóbiztosok?

Minden számlálóbiztosnak van igazolványa, ami a megbízólevéllel és a személyi igazolványával együtt él. Működtetünk egy call centert, ahol rá lehet kérdezi a számlálóbiztosra, és a rendőrséggel is együttműködünk. Fontosnak tartjuk a lakosság és természetesen a számlálóbiztosok biztonságát is.

Egy próbanépszámlálást már tartottak, mikor lesz a következő?

Kétféle próbát is tartunk, az egyik egy technikai, módszertani volt, ami már lezajlott, és jelenleg a kiértékelése zajlik. A másik próba azt méri fel, hogy a kérdőív mennyire érthető, könnyen vagy épp nehezen kitölthető. Ez a próba november 12-én indul és november végéig tart.

Mennyire hat a koronavírus-járvány a KSH adatgyűjtésére?

Volt olyan adatgyűjtésünk, ami tavasszal a vírus miatt ellehetetlenült. De szerencsére nem kellett felfüggeszteni, hanem áttereltük az online csatornákra, és megerősítettük a telefonos kérdezésünket. Az agrárcenzust elkezdtük, tavasszal csak az online kitöltési szakaszt tudtuk megvalósítani, szeptember 19. óta zajlik az összeírókkal folytatott interjús szakasz, amely november 22-éig tart. Az agrárcenzus célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve hogy pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az unió és a gazdálkodók részére.

Ön szerint öt év múlva, ugyanezen a napon miről fogunk beszélgetni?

Arról, hogy mennyire alakult át a statisztikai hivatalok működése, milyen mértékben és milyen területeken tudtuk a mesterséges intelligenciát beépíteni a tevékenységünkbe, milyen mértékben váltja ki az emberi erőforrást, mennyire javít az adatok minőségén. Még az elején tartunk ennek a folyamatnak, de már látszik, hogy hogy ez az innováció egyik iránya a hivatalos statisztikában.

A honlapjukon egy csodás és páratlan kötetre bukkantam. Mit lehet erről tudni?

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára készítettük a magyar történelem nyolc évtizedét bemutató, A számontartott nemzet című exkluzív térképalbumot. A kiadvány gerincét a hivatal egykori, 1867 és 1945 között működő térképészeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár állományában találhatók meg.

A több mint 250 térkép értelmezését és történeti kontextusba helyezését szöveges részek segítik, amelyek egyúttal a fontosabb események, folyamatok és tendenciák magyarázatát is tartalmazzák.

A tizenhárom fejezetre tagolódó kötet többek között a közigazgatás, a népmozgalom, a gazdaság, a közlekedés és az idegenforgalom területén bekövetkezett változásokat szemlélteti. A könyv a tervek szerint angolul is megjelenik.

Borítókép: Dr Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Nincs karácsony töltött káposzta nélkül – klasszikus recept a Mindmegettétől

Hozzászólások

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Várd a vendégeket a legédesebb linzerekkel az ünnepek alatt!
A TV2 a legnézettebb csatorna 2020-ban
Az év első tizenegy hónapjának nézettségi eredményei alapján 2020 eddig kétségtelenül a TV2 Csoport éve, hiszen mind a csatornák, mind a csatornacsaládok versenyében is piacvezető a TV2 a fő korcsoportokban.
Mesebalett ajándékba
A Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Kortárs Balett a Hamupipőke mesebalettel lepi meg Mikulásra a legkisebb színházrajongókat.
Orbán Viktor folytatta konzultációsorozatát
A kormányfő pénteken az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségével tárgyalt.
Körözött csalókat fogtak el a szegedi rendőrök
A páros nő tagja csaknem egy, míg férfi társa fél éven keresztül bujkált a jogerős fegyházbüntetés letöltése elől.
A Vörös téren lehet az újabb Mike Tyson-Roy Jones Jr. csata
A Los Angeles-i ütközet döntetlenre végződött.
Borbély Tamást választották 2020-ban az Év Bortermelőjének
Harmincadik alkalommal ítélték oda a díjat.