Délmagyar logó

2018. 12. 19. szerda - Viola -9°C | 1°C Még több cikk.

Kovács Árpád: 2021-ig biztosan az EU átlaga fölött marad a magyar GDP-bővülési ütem

A Költségvetési Tanács elnöke beszélt arról is, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az uniós támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét.
A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió (EU) 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön Sopronban.

Kovács Árpád a 33. alkalommal megrendezett, kétnapos Soproni vámszakmai napok és üzletember találkozó első napján arra is kitért, hogy a gyorsabb növekedés nemcsak Magyarországra, hanem a visegrádi országok mindegyikére jellemző marad.
    
A "túlteljesítők" között Magyarország inkább az alsó mezőnyben helyezkedik el - tette hozzá.
    
A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják - fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése egyre inkább fékező hatást fog gyakorolni a következő időszakban erre a területre.
    
Jól látszik az is, hogy a hazai járműgyártásban egyre jellemzőbb a modernizáció - mondta az elnök, majd hozzátette, ez abból is látszik, hogy míg a járműgyártás részaránya a GDP-ből 3,5 százalék, addig a foglalkoztatásból mindössze 2 százalék.
    
Az államháztartási egyenlegről szólva kedvezőnek nevezte a helyzetet.  
    
Beszélt arról is, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az uniós  támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét.
    
A pénzforgalmi egyenlegről azt mondta, hogy az év első hat hónapjában az adóbevételek 48, a kiadások pedig ötven százalékot értek el. Az év végére vonatkozóan konkrét számokat nem említve annyit mondott, hogy biztatók a kilátások.
    
Kovács Árpád szerint 2020-2022-től gazdasági válságra kell készülni, amelynek a hatásai azonban nem lesznek annyira "durvák", mint a 2008-asé. Több felkészülési lehetőség is van, hogy stabil maradjon az államháztartás és csökkenjen az adósságállomány.  
    
Hozzátette, a termelékenységet kell növelni annak érdekében, hogy  fenntartható legyen a felzárkózás a közepes jövedelmű országok közül.
    
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat érintve elmondta, hogy a két ország között 2010-hez hasonlóan ma is 7-8 milliárd dollár a kereskedelmi forgalom.  Tavaly a Kínába irányuló magyar export 2,7 milliárd dollár volt, amelynek kilencven százalékát multinacionális cégek bonyolították. A kínai tőkebefektetések értéke 2000 és 2017 között Magyarországon 2,1 milliárd euró volt.
    
Berényi János, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a szövetség támogatja a kormány keleti nyitás politikáját, ugyanakkor szorgalmazzák, hogy az adózási szakterületen kialakulthoz hasonló rendszer álljon fel a vámok tekintetében is.
    
Bakai Kristóf Péter, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Központi Irányítása vámszakmai szakfőigazgatója arról beszélt, hogy az EU nevében szedi a hatóság a vámokat, vagyis Magyarország a beszedett és a be nem szedett vámmal is felelősséggel tartozik az EU-nak. Amennyiben az európai költségvetési főigazgatóság úgy látja, hogy Magyarország nem szedett be valamilyen vámot, akkor azt a kormánytól követeli. Ezért nehéz a vámszedés mechanizmusának az adózáséhoz hasonlítása - tette hozzá.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soha nem vettek fel még ennyi személyi hitelt a magyarok

A jegybank adatai szerint már biztosra vehető, hogy az idén új rekord jön az új kihelyezéseknél: a… Tovább olvasom