Délmagyar logó

2019. 02. 20. szerda - Aladár, Álmos 1°C | 12°C Még több cikk.

Nem bíznak a trikolorban a vevők

Magyarország - Nem bíznak a trikolorban az általunk megkérdezett vásárlók: azt mondják, hiába tűnik magyarnak a piros-fehér-zöldbe csomagolt élelmiszer, nemegyszer csalódtak a termékekben. A Vidékfejlesztési Minisztérium újabb védjegyet jelentett be – immár 11-re bővült a hazai élelmiszerpiacon használható megkülönböztető jelek száma.
– Ideális esetben a csomagolásról meg lehetne mondani, hogy a termék magyar vagy sem, de nem ilyen világban élünk – mondta egy férfi szerdán, amikor az egyik szegedi üzletben arról kérdeztük, szokott-e védjeggyel jelölt élelmiszereket vásárolni.

Magyarnak nevezik a tejfölt, hazainak a ketchupot, kiváló árunak a szalámit. Hazai ízek, piros-fehér-zöldbe burkolt, magyaros termékek csábítják a vásárlókat, miközben nem minden magyar, ami annak látszik.

Piros-fehér-zöldbe burkolt, magyaros termékek csábítják a vásárlókat. Fotó: Segesvári Csaba
Piros-fehér-zöldbe burkolt, magyaros termékek csábítják a vásárlókat. Fotó: Segesvári Csaba

Trikolór kerül a Makó közelében csomagolt kínai fokhagymára, legutóbb pedig „magyar friss tojás" jelölés került a lengyel tojásra.
Miközben a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) újabb és újabb védjegyeket vezet be, a vásárlók egyre kevésbé foglalkoznak a címkézéssel. Egy hete jelent meg a Kiváló Minőségű Sertés és a Vitaricum: előbbi a GMO-mentes gabonán nevelt disznót népszerűsíti, utóbbi pedig támpontot nyújt az áruk származásának egyértelmű azonosításához is. A VM eddig 6-féle címkézést használt a minőségi élelmiszereknél, különleges jelölésből pedig összesen 11 található a hazai kereskedelemben.

Nem minden hazai termék magyar

A Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly őszi rendeletének értelmében az a magyar termék, amely magyar alapanyagból, Magyarországon készül. A hazai terméknek legalább a fele magyar és itthon készül, a hazai feldolgozású termék pedig Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmaz.
– Az ár alapján vásárolok, mit tegyek, ha a hazai kétszer annyiba kerül? – kérdezett vissza az egyik áruházban vásárló Ildikó. Úgy vélte, a gyulai, csabai kolbász védjegy nélkül is magyar, a konzerveknél már más a helyzet. – Ez egy régi, hazai termék. Vagyis nem. Most látom, Csehországban készül – tette vissza a polcra a májkrémkonzervet a nő. A védjegydömping megosztotta az általunk megkérdezett vásárlókat, egyikük úgy fogalmazott, „a kedvező ár a fontos, nem a háromszínű díszes címke". – Veszünk egy kis csirkét, de arról sem tudhatom, honnan származik. Szinte bármit kiírhatnak. Az magyar csirke, amelyik öreganyámnál szaladgál a kertben – mondta a kisgyermekes Viktória. Hozzátette, a túl sok védjeggyel, a folyamatos változtatásokkal inkább elbizonytalanítják a vásárlókat.

A hazai szabályozásban az Unióban is elismert eredetvédelem mellett külön címkét kaptak a „hagyományos különleges termékek". Ilyen például a szikvíz, a pozsonyi kifli vagy a tepertős pogácsa. Ebbe a körbe tartozik a spanyol Serrano sonka vagy az egyik svéd sajt, a Hushallsost. 1998 óta létezik a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy: így jelölik többek között a Szegedfish Kft. szegedi tükrös pontyát, az Univer Erős Pistáját vagy Csobán Mihályné csongrádi búzacsíramáléját.

2005-ben jött létre a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díj, amelyet megkapott a szegedi Bánffy szóda, a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt., valamint a szentesi Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szövetkezet is. A Kiváló Magyar Élelmiszernek 450 tagja van, a védjegy használatának feltétele, hogy a termék kiemelkedjen a kínálatból. A Magyar Termék Nagydíjat is a VM jegyzi, ezt is megkapta a Pick Zrt. több terméke. Külön védjegyet alapított a Premium Hungaricum Egyesület, a Magyar Gasztronómiai Egyesület is.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kedd estétől földet csak a mezőgazdasági igazgatási szerv árverezhet

A földek árverési szabályait a tavaly nyáron a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról hozott… Tovább olvasom