fejlesztésre, képzésre

2020.04.22. 09:37

Vissza nem térítendő támogatást is kapnak a mikro-, kis- és középvállalkozások

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár jelezte, hogy a nagyon kedvezményes hitelkonstrukciók mellett vissza nem térítendő támogatásra is számíthatnak a vállalkozások.

Hamarosan jönnek a gazdaságvédelmi akcióterv következő lépései – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban György László.

Beszélt arról is, hogy időbe telik, mire felépítjük azokat a stratégiai ágazatokat, vállalatokat, amelyek termelésére veszélyhelyzetben szükségünk van, és békeidőkben is az ország hasznára válnak. Szerinte ez a válság megmutatta, hogy jó döntés volt tíz évvel ezelőtt meghirdetni a patrióta gazdaságpolitikát.

A kormányfő szerint május elejére az ország képessé válik arra, hogy legyen egy kilábalási, visszatérési terve. Orbán Viktor úgy számol, hogy egy év múlva állhat helyre a gazdaság. Mi veszhet el ezalatt az idő alatt abból, ami az elmúlt tíz évben felépült?

Felkészülünk a legrosszabbra, de a legjobbat reméljük. Azon dolgozunk, hogy végül az utóbbival szembesüljünk.

Ha jól végezzük a munkánkat, a gazdaság újraindításakor versenyképesebbek lehetünk, mint korábban.

Ehhez például az is kell, hogy aki tudja, a mostani leállás alatt képezze munkavállalóit, vagy ebben az időszakban hajtsa végre a későbbre tervezett beruházásait.

Ez jól hangzik, de hogyan remélje a legjobbat az a cégvezető, akinek kereslet híján tönkremegy a vállalkozása, vagy az a munkavállaló, akinek megszűnt az állása?

A kormány gazdaságvédelmi intézkedései több ponton segítenek. Fő céljuk éppen a munkahelyek megőrzése, a vállalkozások talpon maradásának támogatása. Ehhez azonban közös erőfeszítések kellenek. A munkaadóknak például vállalniuk kell a dolgozóik továbbfoglalkoztatását, a munkavállalóknak pedig átütemezniük a szabadságok kivételét, vagy átmeneti megoldásként elfogadni a részmunkaidőt.

A kormány a meghozott intézkedésekkel, például adó- és járulékcsökkentéssel, a munkahelyvédelmi bértámogatással ösztönzi azt, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek mindenkire nézve megnyugtatóak.

Milyen érzés úgy dolgozni a válságkezelő intézkedéseken, hogy közben az ellenzéki pártok azt harsogják: a kormány sajnálja a pénzt a krízis megoldására és szociális, gazdasági mélységbe taszítja az országot?

Egy profi úszótól tanultam, hogy verseny közben ne nézz oldalra, aztán ha célba értél, majd körülnézel. Vagyis a legfontosabb, hogy a saját feladatodra összpontosíts! Ezt tesszük. Persze, akik most azt javasolják, hogy szórjuk az adófizetők pénzét, egészen mást csináltak tizenkét évvel ezelőtt.

Ne felejtsük el, hogy a 2008-as világválságra reagálva az akkori kormányok kizárólag megszorító intézkedéseket vezettek be.

A jelenlegi kormány ezzel szemben olyan akciótervet állított össze, amely támogatja a vállalkozásokat, miközben fő célja a családok és a dolgozók megvédése. Mindezt úgy, hogy közben fenntartjuk az ország pénzügyi egyensúlyát. Az adófizetők joggal várják el tőlünk, hogy felelősen bánjunk a forrásokkal, hiszen amikor a vállalkozásokat megsegítjük, akkor az ő pénzüket osztjuk újra. Az akcióterv a kölcsönös és arányos tehervállaláson alapul.

Ha megnézzük az ellenzék javaslatait, lényegében azt követelik, hogy az állam adjon fizetést a cégek helyett. Előkerült az alapjövedelem kérdése, de felvetették az általános nyugdíjemelést is. Mérlegre teszik a többi párt javaslatait?

A kormánynak a gazdasági élet képviselői a partnerei,

március eleje óta minden héten egyeztetünk a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel, a kamarákkal. Ők tapasztalják meg legközvetlenebbül a nehézségeket, ezért az ő javaslataikat vesszük figyelembe.

Ha szükséges, azok alapján igazítunk, módosítunk az intézkedéseken. Ez történt a napokban is, amikor egyszerűsítettünk a bértámogatási rendszeren, miközben a jogosultak körét szélesítettük.

A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy az érdekképviseletek döntő részben elégedettek azokkal a változtatásokkal, amelyek a munkabérekhez igényelhető támogatást biztosítják. Azt viszont jelezték, hogy többen kaphatnának segítséget, ha nem húzták volna meg a plafont a minimálbér összegének a kétszeresénél. Ehhez a határhoz ragaszkodnak?

Nem értek egyet ezzel a felvetéssel, amelynek éppen az ellenkezője igaz. Pont így kaphatnak többen segítséget. Azt biztosítjuk, hogy a munkaadók és a munkavállalók meg tudjanak egyezni, a tevékenységüket közösen fenn tudják tartani. A kieső munkaidő hetven százalékát az állam bérarányosan maximum 75 ezer forintig támogatja.

Ezt arányosnak és méltányosnak, az adófizetőkkel szemben is igazságosnak tartom. Nem lehet a határ a csillagos ég.

Ráadásul más ágon is adunk segítséget. A többi között ilyen a hiteltörlesztési moratórium, ami csökkenti a családok költségeit.

Milyen üzenetet fogalmaz meg mindazoknak, akik már elvesztették az állásukat? Miben bízzanak?

Akik be voltak jelentve, úgy szűnt meg az állásuk, jogosultak az álláskeresési járadékra. Emellett

a munkájukat elvesztőknek olyan átképzési lehetőségeket biztosítunk, amivel akár karriert is válthatnak.

Az idegenforgalom és a vendéglátás területéről például nagyon sokan választottak eddig is informatikai képzéseket, ami jobb álláshoz segítheti őket jóval magasabb fizetés mellett. Sőt, májustól elérhetővé tesszük a kamatmentes, szabad felhasználású felnőttképzési diákhitelt is.

Vannak, akik azt szorgalmazzák, hogy hosszabbítsák meg az álláskeresési járadék jelenleg három hónapra szóló idejét. Ezen gondolkodnak?

Másfél hónap sem telt el még a válságból, a regisztrált álláskeresők számának növekedése a teljes munkavállalói létszám egy százaléka körül alakul, miközben hasonló nagyságrendben vannak bejelentett üres álláshelyek.

Aki elvesztette az állását és jelentkezett a járadékra, még két hónapig számíthat rá, addig sok minden változhat, ezért ez a kérdés egyelőre nem időszerű.

Ön jelentette be, hogy a vállalkozások 0,1 százalékos kamattal kilenchavi bérre kétéves futamidejű munkahelymegtartó hitelt vehetnek fel. Ez mikortól érhető el, és kik élhetnek vele?

Folyamatosan hozzuk nyilvánosságra a lépéseket, ennek részletei is hamarosan ismertté válnak.

A jegybank növekedési hitelprogramja (NHP Hajrá) mintegy 1500 milliárd forintos keretet nyit meg, ennek lesz a zászlóshajója a munkahelymegtartó hitel. Ebből a kérdésben említett lehetőség mellett a beragadt forgóeszköz-állományt 0,2 százalék kamat mellett lehet majd finanszírozni, az újrainduláshoz pedig nagyon kedvező, 0,5 százalékos kamat mellett lehet beruházási hitelt felvenni. A mikronvállalkozások is számíthatnak kedvező konstrukcióra.

Az eddig bejelentetteken túl terveznek további lépéseket?

Igen.

Jön a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egy nagyon egyszerűen igényelhető vissza nem térítendő támogatás, amelyet a hatékonyság növelésére lehet fordítani.

Ezt bérre nem lehet majd költeni, de minden másra, ami növeli a cég működésének hatékonyságát, igen. Így például eszközökre, digitalizációra, energetikai fejlesztésekre vagy éppen képzésekre.

Valójában mekkora pénzügyi mozgástere van a válság kezelésére a kormánynak?

Elegendő ahhoz, hogy szükség esetén további intézkedéseket hajtsunk végre.

Az a magyar gazdaságpolitika lényege, hogy felelősen ad segítséget. Ez állandó egyensúlyozást igényel, amelyhez képest könnyű kívülről látványos, de megalapozatlan ígéretekkel dobálózni.

Előállhat olyan helyzet, hogy a kormánynak külső segítséget kell kérnie? Gondolok például a Nemzetközi Valutaalapra.

Ezt a Valutaalap maga sem tartja indokoltnak,

hiszen a kritikusainkra rácáfolva a közelmúltban kiadott előrejelzésében a magyar gazdaság kilábalási esélyeit az egyik legjobbnak ítélte meg az Európai Unióban.

Milyen tanulságokkal szolgál ez a járvány? Milyen új irányokat jelöl ki ez a helyzet a jövőre nézve?

Az Orbán-kormány tíz évvel ezelőtt patrióta gazdaságpolitikát hirdetett. Magyarországon a munkát adó vállalatok és a hazánkban dolgozók érdekei az elsődlegesek. Bármennyire is magától értetődőnek tűnik ez, távolról sem volt mindig így.

Célul tűztük ki, hogy amit lehet, azt itt állítsunk elő, itthon fejlesszünk.

Ezzel szemben állt az Európai Unió gazdaságpolitikai irányítása, amely azt szorgalmazta, hogy amit olcsóbb importálni, azt vegyük meg. A vírusválságban viszont jól látszik, hogy ennek mekkora az igazi ára, ugyanis ez jelentősen növeli egy ország kiszolgáltatottságát. Időbe telik, mire felépítjük azokat a stratégiai ágazatokat, vállalatokat, amelyek termelésére veszélyhelyzetben szükségünk van, és békeidőkben is az ország hasznára válnak.

Lehet, hogy ez valamivel többe kerül, mint külföldről megvásárolni egy adott terméket, de összességében itthon lesz belőle tőkejövedelem, munkahely és adóbevétel.

A vészhelyzet visszaigazolta azt, amit tíz éve zászlajára tűzött a kormány, ezt most azok is belátják, akik eddig nem hittek nekünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában