javuló kilátások

2020.09.04. 13:20

Az év végére utolérheti magát az ipari termelés

Az ipari termelés éves visszaesésének júliusi, csekély gyorsulását (a júniusi 7,8 százalékról 8,1 százalékra) az előző évi kimagasló, 12,3 százalékos növekedést mutató bázisadattal magyarázták az elemzők, akik augusztusra nagy javulást várnak, és arra számítanak, hogy az ipari termelés az év végére „utoléri magát”.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint

a következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása,

a kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a magasabb -, bár most már csökkenő – munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. Ugyanakkor a későbbiek során megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így az év hátralevő részében Suppan Gergely az ipari termelés fokozatos élénkülésére számít.

A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka miatt a Takarékbank már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra.

A szakértő prognózisa szerint az idén 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában a növekedés elérheti a 60 százalékot is az idei mélypontról. Az ipari termelés visszaesésének mértéke a harmadik negyedévben 4-5 százalékosra mérséklődhet az előző negyedévi mintegy 25 százalékkal szemben, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is – vélekedett.

KSH: 8,1 százalékkal csökkent az ipari termelés júliusban

Júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 7,7 százalékkal csökkent tavaly júliushoz mérve. Az előző hónaphoz viszonyítva 7,2, áprilishoz képest pedig 46 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban.

Az előző hónapban, júniusban az ipari termelés 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 12,2 százalékos volt a csökkenés.

Még mindig mínuszban a magyar ipar, de a visszakapaszkodás folytatódott – állapította meg kommentárjában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A járvány miatt elrendelt korlátozások miatt az ipar áprilisban volt a mélyponton, azóta kezd magára találni.

Ugyanakkor a kilábalás üteme lassult, az adatokat a bázishatás is befolyásolta. Az augusztusi számok nagyobb növekedésről szólhatnak, az idén ugyanis a tavaszi korlátozások miatt több gyár előrébb hozta a szabadságolásokat.

A járvány miatt továbbra is bizonytalan a helyzet a szakember szerint. Kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz az exportkeresletre és a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet akár egyszámjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt látja a legfontosabbnak, hogy a kilábalás folytatódik, de megjegyezte: az iparban továbbra is jelentős potenciál rejtőzik, a termelés volumene még mindig a 2017 második felére jellemző szinten van. A kiskereskedelemmel szemben itt az előző havi teljesítményhez mért lassulás egy része várhatóan csak átmeneti lesz, bár a termelési láncokban még mindig mutatkoznak zavarok. Ugyanakkor néhány főbb területen júliusban megtörténtek a szokásos nyári karbantartási leállások. Ennek tudható be, hogy továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH a legnagyobb súlyú járműgyártásban.

Előre tekintve az augusztus sem hoz valószínűleg sokkal dinamikusabb növekedést, sőt további lassulásra lehet számítani Virovácz Péter szerint, mert a nyári leállásokat megvalósító cégek egy része nem júliusra, hanem augusztusra ütemezte ezeket. A legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus újbóli erősebb terjedése nyomán mennyire lesz meghatározó az átmeneti, gördülő jellegű lezárások ipari hatása az európai termelési láncokra. A rendelésállomány alakulása mindenesetre biztató, így optimális esetben az ipar akár már az év végére érdemben megközelítheti a válság előtti termelési szintet.

Fotó: MTI

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője a magas bázis miatt nagyobb visszaesésre számított júliusban, így a 8,1 százalék számára pozitív meglepetést jelent. A havi növekedési adat is fokozatos kilábalásról árulkodik az áprilisi mélypont után, tette hozzá. Jó jelnek nevezte, hogy legfontosabb külkereskedelmi partnerünktől, Németországból is kedvező adatok érkeztek a feldolgozóipari megrendelések növekedéséről.

Úgy vélte, az év hátralévő részében tovább emelkedhet az ipari termelés, ugyanakkor a tavalyi szintet csak az év végén érheti el, amennyiben a külső kereslet is fokozatosan helyreáll. További bizonytalanságot jelent viszont a vírus második hulláma, de az ellátási láncokra a határzár is kockázati tényező – jegyezte meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában