5 csapdahelyzet

2022.02.22. 17:08

Megugrott az exportáló cégek száma, de a bevétel arányán még javítani kell

Ötféle csapdahelyzetről beszélt a szombati gazdasági évadnyitón Orbán Viktor miniszterelnök. Ezek elkerülése elengedhetetlen, ha a növekedési pályán szeretnénk tartani Magyarországot. Cikksorozatának második részében a magas külföldi tulajdonhányad csapdáját veszi górcső alá a VG.hu.

A gazdaságban öt csapdahelyzet azonosítható, amelyek elkerülésére mindenképpen szükség van a következő tíz évben, ha sikeres gazdaságot akarunk Magyarországon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szombati gazdasági évadnyitón.  Az első a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről A VG.hu cikksorozatának első része szólt, a második az exportáló nagyvállalatok dominanciájának csapdája, a harmadik a negatív profitegyenleg csapdája, a negyedik a dualitás csapdája, az ötödik pedig a vidék lemaradásának csapdája.

A sorozat második részében az exportáló nagyvállalatok dominanciájával foglalkozik a portál. Az exportképes magyar vállalatok száma 2 ezerről 12 ezerre emelkedett 2010 és 2021 kötött, ez a kormányzati vállalás tehát teljesült. 

Ennek ellenére ma az exportárbevétel 80 százalékát nagy, külföldi érdekeltségű cégek adják, míg a hazai tulajdonú, főként kis- és középvállalkozások csak a fennmaradó 20 százalék mögött állnak. 

Emellett ezer nagy cég adja az exportárbevétel 95 százalékát, azaz a vállalati koncentráció igen magas. Ez pedig még egyértelműen messze áll az ideális helyzettől a magyar gazdaság szempontjából.

A kormány álláspontja szerint a hazai vállalkozások hozzájárulását az exporthoz 30 százalékra kell növelni. Persze sok hazai cég közvetetten egy nagy külföldi piaci szereplőn keresztül kapcsolódik be az exportba. Az autóiparban a legnagyobb a kkv-szektorba sorolható beszállítói kör, az érintett vállalkozások 54 százaléka Tier 1, tehát közvetlen beszállító. Ez az arány évről évre emelkedik, ami kedvező.  Ugyanakkor a szerepük megmarad a beszállítók szintjén, ezáltal a nagy pénz, a profit végső soron az exportáló cégnél keletkezik. Ez is azt támasztja alá, hogy természetesen sokkal inkább előremutató, ha kilépünk az exportpiacra, ezzel vállalva, hogy felvesszük a versenyt a nagyokkal. 

Most már nem nyugatra, hanem sokkal inkább keletre, illetve délre kell orientálódni a kormány meglátása szerint. Németország mellett ma már a visegrádi térség országai a legfontosabb exportpartnereink, de tovább kell erősíteni a közép-ázsiai és a balkáni külkereskedelmet is. Az elmúlt tíz évben 28 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom a Magyarországtól keletre lévő államokkal. Eközben ráadásul 2021-ben ugyancsak kelet felől érkezett a befektetési volumen csaknem 60 százaléka. 

A keleti sikerek mellett mindenképpen érdemes megemlíteni a délre fekvő országokkal – különösen a balkáni térséggel – mélyülő gazdasági kapcsolatokat: Szerbia, Albánia és Montenegró ugyanis Magyarország egyre fontosabb kereskedelmi partnerévé válik. Magyarország ezért is hirdette meg a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás programját.

A balkáni térséget nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kellene az Európai Unióba. Nagy gazdasági motorja lehet ez a térség az EU-nak: egyrészt a magyar vállalkozások külpiacra lépési lehetőségei is bővülnének, másrészt pedig a balkáni országok is lehetőséget kapnának, hogy a visegrádi térség államaihoz hasonlóan felvegyék a fejlettebb országokkal a tempót, ezáltal pedig megerősítsék a gazdaságaikat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában