Extraprofitadó

2022.06.08. 08:30

Időszerű a légitársaságok különadója

Miközben várakozáson felül alakulhat a turizmus az idei nyáron, a hazánkban piacvezető Wizz Air árat emelne az extraprofit-különadó bevezetésére. A diszkont-légitársaság magyarországi földi kiszolgálója szerint márpedig a tömegáron értékesített jegyek versenytorzító hatását további adókkal kellene tompítani.

– A kormány által a légitársaságokra kivetett extraprofitadó helyes és időszerű döntés volt. Azt már megszokhattuk, hogy az ilyen helyzetekben különösen a diszkont-légitársaságok fenyegetőznek. Hol járatritkítással, hol a bázisokra szétosztott repülőgépek számának csökkentésével vagy a bázis bezárásával – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Wizz Air és a Malév GH egykori földi kiszolgáló partnere, a Budport Handling befektetője, Galgóczy Ferenc annak kapcsán, hogy pünkösdkor megjelent a légitársaságokra is kivetett extraprofitadóról szóló kormányrendelet.

Mint ismert, a részletszabályok szerint a védelmi alapokhoz történő hozzájárulást az utasok száma alapján kell önbevallás útján teljesíteni. Júliustól a legtöbb európai országba szóló úti cél esetén a hazánkból induló turisták után személyenként 3900 forintot, míg a kontinensen kívüli indulások esetén 9750 forintot kell a cégeknek különadóként befizetniük.

Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal indokolta az extra nyereségre vonatkozó döntést, hogy 

a koronavírus-járvány lecsengése után az elhalasztott utazások miatt a vártnál gyorsabban térhet vissza a 2019-ben is tapasztalt, rekordszintű utasforgalom hazánkban,

ami alapot ad a személyszállító társaságok bevonására is az arányos teherviselésbe.

A különadó miatt a magyarországi piac legnagyobb szeletét, több mint harminc százalékot birtokló Wizz Air elnöke, Robert Carey a tiltakozását fejezte ki.

A Wizz Air vezetője a tervezett adó bejelentése után azt írta, hogy mivel a légiközlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a pandémia miatt, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet, ezért szerinte minden újabb gazdasági teher lassítja a régóta várt fellendülést. – Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges – utalt arra Robert Carey, hogy a cége áremeléssel reagálhat a hazai különadóra.

A Wizz Air reakciója masszív hangulatkeltés. A magát kvázi nemzeti légitársaságnak aposztrofáló, piacvezető diszkontvállalat azonnal az utasokra akarja hárítani a különadó terheit, márpedig ezzel hisztériát kelt

– fogalmazott erre reagálva Galgóczy Ferenc, aki szerint ez pedig kifogásolható, holott a nagy forgalmú személyszállító cégnek hozzá kellene járulnia a nemzetgazdaság terheinek csökkentéséhez.

– Egyik oldalról vizsgálandó, hogy a légitársaság ezen lépése jogszerű lenne-e. A másik oldalról pedig úgy gondolom, hogy ha a Wizz Air árat emel, akkor az egy olyan kereskedelmi döntés lesz, amelyről a nap végén, a foglalási adatok tükrében lehet majd látni, hogy helyes vagy téves lépés volt-e – vetette fel Galgóczy Ferenc.

Mint kiemelte, biztos benne, hogy 

a magyar kormány által meghozott döntést más uniós országok is követni fogják, így a légitársaságoknak meg kell barátkozniuk a közteherviselés ezen formájával,

és alkalmazkodniuk kell az új helyzethez.

– Az iparágnak az az érdeke, hogy olyan árú jegyekből legyen fizetendő az extraprofitadó, amelyekből azt ki is lehet gazdálkodni. 

A dömpingáron, vagyis az öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából

– állapította meg a szakember.

A kormány várakozásait alátámasztják a legújabb piaci felmérések is, amelyek arról szólnak, hogy hazánkban a járvány lecsengése után rögtön felfutott a repülőjegy-értékesítés forgalma.

Extraprofitot termelő bevételekre utal, hogy például a Kiwi.com nemzetközi foglalási oldal szerint 

januártól május végéig csaknem háromszorosára nőtt a Magyarországról leadott repülőjegy-foglalások száma 2019 azonos időszakához mérten,

miközben megduplázódott a külföldről hazánkba szóló jegyek foglalási aránya.

A Szallas Group június eleji kutatása pedig rámutat, hogy 

a kelet-közép-­európai régióban ezen a nyáron emelkedő pályára tér vissza a turizmus, a háború, illetve annak ellenére, hogy nő a globális infláció.

Felmérésük szerint Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában több mint kilencven százalékra ugrott az utazási kedv, ahol a határokon átnyúló utakra szóló internetes keresések száma 41 százalékkal nőtt március és április között az ukrajnai háború februári kezdetekor mért visszaeséshez képest.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában