Magyar kultúra napja

2022.01.21. 14:25

6 legendás magyar animációt nézhet ingyenesen a FILMIO-n

Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Jankovics Marcell, Varsányi Ferenc, valamint Keresztes Dóra és Orosz István egy-egy alkotását lehet megtekinteni.

6 magyar animációs film, köztük Dargay Attila legendás alkotása, a Lúdas Matyi nézhető ingyenesen péntektől vasárnapig a FILMIO portálján, a magyar kultúra napja alkalmából. A Lúdas Matyi mellett az idén 65. jubileumát ünneplő Pannónia Filmstudió gazdag hagyatékából is ízelítőt ad a Nemzeti Filmintézet, az NFI. A magyar kultúra napja alkalmából Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Jankovics Marcell, Varsányi Ferenc, valamint Keresztes Dóra és Orosz István egy-egy alkotását teszi ingyenes elérhetővé.

A magyar animáció legnépszerűbb egész estés filmjeként jegyzett Lúdas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélését dolgozza fel. Megjelenésekor mintegy 2,5 millió néző váltott jegyet a mozikban, sikere azóta is töretlen.

Az elbeszélésből Nepp József, Romhányi József és Dargay írták a forgatókönyvet. Az emberkaraktereket Jankovics Marcell tervezte, aki csaknem 2 évig dolgozott a figurákon. A szegény, de eszes libapásztor fiú történetét elmesélő animáció időtlen mestermű, amely minden korosztálynak tanulságos és mulatságos.

Reisenbüchler Sándor 1968-as A Nap és a Hold elrablása című, Juhász Ferenc népmese feldolgozásában az emberi gonoszság következtében eltűnnek az égitestek az égboltról. Richly Zsolt Szvit című animációs etűdjében, amely 1969-ben jelent meg, 5 közismert magyar népdal csendül fel. A dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt.

Jankovics Marcell Hídavatás című animációs rövidfilmje, amelyet 1969-ben mutattak be, a hatalom kritikája és a protokoll üres formáinak kifigurázása, amit valós esemény, az 1960-as évek első felében az Erzsébet híd rekonstrukciója és az újjáépített híd átadása inspirálta.

Varsányi Ferenc 1975-ös Mézes-táncos című animációs rövidfilmje főszereplői marcipánból készültek, a népdalok a Sebő Együttes előadásában csendülnek fel, a dalokat a fiatal Sebestyén Márta énekelte, akinek ez volt az első filmes közreműködése. Keresztes Dóra és Orosz István Garabonciák című filmje, amelyet 1985-ben mutattak be, az ősi varázsszövegekre épülő alkotás archaikus elemekkel, a sámánhit emlékeivel egyike a magyar animáció leghipnotikusabb alkotásainak.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában