Jövőkutatás

2022.09.30. 11:49

Brain Bar: lázadás az ideológiai dogmák ellen

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány vezetőjével, a Brain Bar alapítójával a rendezvényről, a modellváltásról és a konzervatív értékek kikezdhetetlenségéről beszélgetett a Mandiner

Böszörményi Nagy Gergely (középen) Orbán Balázzsal (balra), a miniszterelnök politikai igazgatójával a Brain Baron

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet a gyakran kritizált egyetemi modellváltás egyik biztató példájaként szokták emlegetni. Hogy halad az intézmény megújítása?

Szépen alakul a történetünk. A modellváltás óta megnégyszereztük a költségvetésünket, és megvalósítottuk a hazai felsőoktatás történetének legnagyobb arányú béremelését. 

Megalapítottuk a kiválósági ösztöndíjat, 

amihez fogható támogatás sohasem létezett az egyetemen. A hallgatók egymást jelölhetik rá, erősítve a közösségi szellemet és az egészséges verseny kultúráját. Mindenkinek bevezettük a korszerű, már a 21. századi tudás­gazdaság sajátosságaira szabott vállalkozói képzést, ami nemzetközi szinten egyedülálló a dizájnegyetemek között. Elindítottuk a Mome első angol nyelvű mesterszakjait többek között olyan új és izgalmas területeken, mint az interaction design, ahol az ember-gép együttműködés jövőjén dolgozó szakembereket képzünk. Megújítottuk teljes kutatás-fejlesztési tevékenységünket, hogy a dizájn jelentette hozzáadott érték a skandináv országokhoz hasonlóan a magyar össztermékben is megmutatkozzon. A világszerte ismert magyar divatmárka, a Nanushka már a mi intézményünknél fejleszti a jövő környezetbarát alapanyagait, járműtervezőink a kecskeméti Neumann János Egyetem mérnökeivel civil és katonai célú elektromos járművek prototípusain dolgoznak, a Semmelweis Egyetemmel közösen pedig a 3D-nyomtatás sebészi felhasználásának lehetőségeit kutatja a Mome.

Miben enged szabadabb mozgást az alapítványi működés?

Egy jó reform jellegzetessége, hogy utólag elképzelni is nehéz, hogyan működhetett a rendszer a bevezetése előtt. Amerikában és Angliában azt tapasztaltam, hogy egy világszínvonalra törekvő egyetemen egyszerre van szükség akadémiai, innovációs, gazdálkodási, ingatlanüzemeltetési, közösségszervezési és nem utolsósorban marketingkommunikációs tudásra. Képtelenség, hogy korábban mindezt a sze­nátusoktól meg egy egyszerre félszáz intézményért felelős minisztériumtól vártuk.

Az alapítványok egyetlen egyetemért felelnek, teljes felhatalmazással,

széles körű tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel. Így gondoskodni tudnak arról, hogy a felsorolt területek mindegyikén létrejöjjenek és folyamatosan erősödjenek az intézmény belső képességei. Végre megjelenhet a tulajdonosi szemlélet, ami bármely szervezet sikerének az alapja. Václav Smil cseh–kanadai fizikus úgy fogalmaz, hogy a világon minden folyamat az energiaátvitelről szól. Az egyetemi alapítványok szerepére ez tökéletesen igaz.

(...)

Brain Bar. A rendezvénysorozaton szintén a jövőnk áll a fókuszban, évről évre az emberiség egészének jövőjét vitatják meg neves előadók és a közönség. Miért tartottad fontosnak, hogy megteremts egy ilyen eseményt?

A Brain Bar egyfajta provokáció. Be akartam bizonyítani, hogy

mi, magyarok létre tudunk hozni egy sokkal őszintébb, érdekesebb és magasabb minőségű jövőfórumot,

mint amilyenekkel a nyugati barátaink letudják a vitát – a technológiát ön­magáért, vallásos hévvel ünneplő startupkonferenciáktól a Világgazdasági Fórum menthetetlenül sekélyes davosi találkozójáig.

Foglalkoztat a jövő, a haladás, az innováció, mégis fontosnak tartod a konzervatív értékeket. Nem ütközik néha ez a kettő?

Naná hogy ütközik! Thomas Hobbes még az össze­esküvőkre alkalmazta az innovátor kifejezést, Edmund Burke semmirekellő gonosztevőkként írt a forradalmi Párizs „innovátorairól”. Az 1608–14-es erdélyi országgyűlésen még olyasmi is elhangzott, hogy „semminemű innovatio ne admitaltassék”. A teremtő rombolást, az innováció mai definícióját végül Joseph Schumpeter alkotta meg, ez jó esetben valamilyen elavult rendszer cseréjét jelenti egy jobban működőre.

Személyes értékrendemből is következik, hogy szkepszissel fogadok minden újítást.

Azokat értékelem, amelyek összhangot keresnek az emberi természettel, és a valóságos kihívásokra próbálnak választ találni.

A teljes cikk ITT olvasható.

Nonkonform – A jövő olvasókönyve

Könyvek a jövőről című rovatában Böszörményi Nagy Gergely már több mint százötven tudományos és közéleti könyvet mutatott be hetilapunk hasábjain a magyar nyilvánosságnak. Régi és új műveket, amelyek bátor, izgalmas és megbízható útjelzők a jövőhöz. A legfontosabbakat most kompakt olvasókönyvbe rendezte, hogy egyben is elérhetővé tegye a közönségnek. Kiadja az MCC Press.


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!