Hajnali muzsika

2022.10.22. 21:45

Huszárdalokkal, a huszárság krónikájával ébreszt a Kossuth Rádió

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora, a Mert a huszárt a nyeregbe, a magyar néphagyományban is megjelenő huszárság történetét mutatja be. Az október utolsó hetében hallható zenei összeállításban szatmári vonósbandák muzsikálnak.

Huszárok a jubileumi 15. Nemzeti Vágtán a fővárosi Hősök terén 2022. október 1-jén

Forrás: MTI

Fotós: Kovács Anikó

A Kossuth rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora az október végi sorozatában a huszárság történetével foglalkozik –tájékoztatott a Hagyományok Háza. 

A Kossuth Rádióban minden reggel 4 óra 3 perctől kezdődő műsor szerkesztője Éri Márton és Maruzsenszki Andor, a műsorvezetője Pénzes Géza
A műsort az interneten itt lehet elérni.  

A magyar huszárságról 

Eredete a történelem homályába vész. Maga a szó valószínűleg a szerb nyelvből érkezett, és rajtaütő lovas rablót jelentett. Azt a magyarázatot, mely szerint a huszár név a „húsz” szóból ered, a tudomány nem fogadja el. Ez azon alapulna, hogy Zsigmond király rendelete szerint húsz jobbágyonként egy-egy könnyű felszerelésű lovas íjászt kellett kiállítani. Mindenesetre Mátyás király fekete seregében a könnyűlovasságot már huszárokként említették, akik nemes ifjak és urak által vezényelt katonák voltak.

I. Ferdinánd király regnálása alatt jelentek meg először horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszárcsapatok Európa hadszínterein, ahol a nép őket, nemzetiségükre való tekintet nélkül „Kroaten”-nek, azaz horvátoknak nevezte. Az 1546-47-es schmalkaldi háború döntő csatájában már magyar huszárok is harcoltak, sőt ők fogták el a Habsburgokkal ellenséges szövetség fejét, János Frigyes szász választófejedelmet. Későbbi királyaink alatt is harcoltak magyar huszárseregek a német és olaszországi hadszíntereken, és igen sokszor ki is tüntették magukat bátorságukkal. 

A Rákóczi-szabadságharc alatt mind II. Rákóczi Ferenc fejedelem, mind pedig a vele szemben álló I. József huszárcsapatokat állított föl részben magyar, de jobbára horvát katonákból. A szabadságharc bukása után Bercsényi László, a fejedelem testőr századosa Franciaországban saját, máig fennálló huszárezredet hozott létre, s később ennek mintájára szervezte meg az egész francia könnyűlovasságot. A XVIII. századtól kezdve gyakran neveztek ki más nemzetiségű tiszteket a magyar huszárezredekhez. Ezek az elöljárók – nem ismerve a lovas katonák szokásait, jellemét –, a durva és sokszor igazságtalan bánásmóddal annyira elkeserítették a magyar tiszteket és legényeket, hogy sokan Poroszországba szöktek közülük, és ott a porosz király magyar mintára szervezett huszáralakulataiba álltak. 

Történelmi emlékezetünk számos legendát, hősies történetet őrzött meg a leghíresebb huszártisztjeinkről, a bukovinai székelyeket letelepítő Hadik Andrásról, Simonyi „Óbester” Józsefről, Fráter Lórántról, a nótás kedvű huszárkapitányról, vagy Kováts Mihályról, akit az amerikai lovasság atyjaként is emlegetnek. Manapság Kárpát-medence szerte működnek hagyományőrző huszárezredek, amelyek öltözetükkel, történelmi játékaikkal, bemutatóikkal emlékeznek meg az egykor Európa-szerte elismert magyar lovas katonákról.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában