28 ezer kilométer/órás sebességgel kerülte meg a Földet, napi 16 napfelkeltét, 16 napnyugtát látott

2024.06.14. 18:24

Nagymágocson járt az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan

Negyvennégy éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20.20-kor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén Valerij Nyikolajevics Kubaszov parancsnok és az első magyar, a világ 94. űrhajósa, Farkas Bertalan, aki élményeiről a nagymágocsi gyerekeknek és felnőtteknek tartott pénteken előadást.

Kovács Erika

44 évvel ezelőtt járt az űrben Farkas Bertalan, máig hatalmas szeretettel veszik körbe, bármerre jár. Fotó: Kovács Erika

A programot a VCSE Hajdúsági Területi Klub és a VCSE Luna Nagymágocsi Területi Klub szervezte.

Gyulaházán nőttem fel, és mint a többi gyerek, én is nagyon szerettem a focit. Soha nem volt gondom a tanulással, ezért mérnök szerettem volna lenni

 – beszélt a gyerekkoráról az idén 75 éves Farkas Bertalan, nyugalmazott dandártábornok.

Kopasz Gyuszival kezdődött

Hogy mégis másképp alakult az élete, azt a kisvárdai gimnáziumban a padtársának, Kopasz Gyuszinak köszönhette.

Gyuszi minden áron vadászpilóta szeretett volna lenni. Rábeszélt, hogy jelentkezzek én is a tesztekre, próbáljam ki magam. Nem sok kedvem volt hozzá, de beleegyeztem. Ekkor 16 évesek voltunk. Milyen az élet? Neki, aki nagyon akarta, nem sikerült, én pedig minden tesztet tökéletesen teljesítettem. A végén azt mondták, ha a szüleim is beleegyeznek és én is így gondolom, akkor lehetek a Magyar Néphadsereg vadászpilótája

 – mesélte a véletlenszerű pályaválasztását.

Fotó: Kovács Erika

Farkas Bertalan a legjobb vadászpilóták közé küzdötte fel magát. 1972 és 1977 között Pápán az akkori csúcs harcászati géppel, a MiG–21 bisszel repült, aminek a sebessége 2200-2400 kilométer/óra volt.

Kutatásokat is végzett az űrben

1977-ben az akkori Honvédelmi Minisztérium keresett meg bennünket, első osztályú vadászpilótákat, hogy jelentkezhetünk űrhajós kiképzésre. A feleségem és a szüleim még a gondolatnak sem örültek, de én azt mondtam, aláírom, úgyis annyi teszten kell átmenni, hogy biztosan kiesek. A 95 önkéntes közül végül 7-en maradtunk, akik közül 1977 decemberében a szovjet űrbizottság 4 főt választott ki, köztük engem. Csillagvárosban teszteltek bennünket, és ketten maradtunk Magyari Bélával 

– mesélte az első magyar űrhajós, aki a kiképzés egyes fázisairól is beszélt, például a centrifugálásról, illetve a túlélő gyakorlatokról. Előfordult, hogy egy mocsár közepére dobták le őket egy leszállóegységben. Farkas Bertalan elmondta, soha többé nem akar lápot látni.

Azt, hogy ő lesz az első magyar űrhajós, az űrrepülés előtt másfél évvel hirdették ki. 1980. május 26-án indultak Valerij Nyikolajevics Kubaszov parancsnokkal a Szojuz–36 fedélzetén az űrbe. Két nappal később kapcsolódtak a Szaljut–6 űrállomáshoz, ahol Leonyid Ivanovics Popov és Valerij Viktorovics Rjumin űrhajósok fogadták őket. A május 3-áig tartó út során Farkas Bertalan kutatásokat végzett, például a Pille sugárdózismérővel, amivel még az űrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mértékét.

Fotó: Kovács Erika

Ha nem vigyázott, elrepült a falat

A világűrben 28 ezer kilométer/órás sebességgel haladtunk, másfél óra alatt kerültük meg a Földet, egy nap alatt 16 napfelkeltét és ugyanennyi naplementét éltünk meg. Napi 16 órát dolgoztunk, nagyjából 3,5 órát pihentünk. Nagy élmény volt a súlytalanság, de nem csak ettől voltak „könnyed” pillanataink. Az űrállomáson dolgozó űrhajósok gyerekei például felküldték velünk az iskolai ellenőrzőiket, hogy az édesapjaik írják alá. Természetesen mi is írtunk bele. Az étkezés sem volt mindennapi a súlytalanság állapotában. Nem volt egyszerű a szabolcsi káposztát megenni a konzervdobozból, ha nem vigyáztam, elrepült a falat 

– mesélte Farkas Bertalan, aki nagyon örül, hogy hamarosan újabb magyar, Kapu Gyula indulhat űrrepülésre.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!