Ma újra húznak tuskót, égetnek télbanyát

2020.01.26. 21:14

A kislányoknak csak padkaporos bál jutott az ördög ünnepén

A hosszú nagyböjt előtt még utoljára kiszórakozhatta magát a parasztság: a 16 év alattiak is rophatták a padkaporos bálokon. Télbanyát pedig a 20. század elején is égettek még Szegeden, a szokás ma újra él. Néprajzkutatóval beszélgettünk a farsangi hagyományokról.

Farkas Judit

 

Ez az évenként ismétlődő, rövidebb-­hosszabb ideig tartó időszak a mu­latozás, evés-ivás, disznótorok, la­­kodalmak ideje – mesélte Vincze Klára, a csongrádi Tari László Mú­­zeum néprajzkutatója, akit arról kérdeztünk: milyen szokások kö­­­­tődnek Csongrád megyében a far­­sangi időszakhoz? A kezdete, vízkereszt napja állandó, a vége a húsvét időpontjához kötődik. Hamvazószerdára esik ugyanis, ami a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. A húsvét mozgó ünnepéből számolják vissza az időpontját, idén február 26-ára esik.

Az egyház az ördög ünnepének tartotta a farsangot, és a világi ha­­tóságok sem nézték jó szemmel a kicsapongásokat. Ez a tavaszvárás időszaka, a nagy evés-ivással a tavasz bőségére emlékeztek – magyarázta a szakértő.

Szokásokról és ételekről is mesélt. Cikkünket keresse a hétfői Délmagyarországban!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában