A második magyar űrhajósjelölt alkalmasságát az SZTE szakemberei tesztelhetik – Fotók

Húszéves fennállását ünnepli a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszéke, melynek kurzusait az elmúlt két évtizedben több mint 2500 hallgató végezte el, és ahol mintegy száz orvos tett szakvizsgát.

Három központ van

Grósz Andor, nyugállományú orvos dandártábornok, a tanszék egyetemi tanára elmondta, Európában mindössze három helyen: a londoni King’s College-ban, a szentpétervári Katonaorvosi Akadémián és a Szegedi Tudományegyetemen működik Repülő- és Űrorvosi Tanszék. Utóbbi a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Kecskeméti Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet repülőorvosi épületszárnyában található.

Hazai űrprogram

Hazánk a 2020-as évek közepén űrhajóst kíván küldeni az űrbe. A magyar űrstratégia megvalósításában az SZTE szakemberei is részt vesznek: a második magyar űrhajós kiválasztásában, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos programban.

Azoknak a szegedi orvostanhallgatóknak, akik jövőre végeznek és elkezdik az ÁOK repülő- és űrorvosi képzését, majd sikeres szakvizsgát tesznek, esélyük van rezidensként részt venni a második magyar űrhajós kiválasztásában.

Szabó Sándor tanszékvezető kifejtette: jelenleg 154 magyar és 120 külföldi hallgató tanul a tanszéken, jelentős részük nő. A tananyag összetett és izgalmas: a repülő-, űrorvostan élettani aspektusai, illetve klinikai alapjai, valamint az utazásorvostan. A tematika szerint a légi utazás közben fellépő megbetegedésekről, a rövid és hosszú távú repülőutak szervezetre gyakorolt hatásairól is szereznek ismereteket a hallgatók, de megtanulják a búvársport, a hegymászás és a síelés orvostanát is.

A repülőorvostan modulban pedig a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egészségügyi biztosítási rendszeréről, a repülőorvostan neurológiai és pszichiátriai vetületeiről is tanulnak. A leendő szakorvosok elsajátítják a polgári, valamint a katonai repülőorvosi alkalmasságminősítő rendszer alapjait, ami azt jelenti, hogy ők tesztelhetik majd a pilótákat arra vonatkozóan: egészségügyileg alkalmasak-e a repülésre.

A feladatom a második magyar űrhajósjelölt egészségügyi kiválasztásának irányítása, az űrélettani és orvosi szakmai program koordinálása

– magyarázta Grósz Andor, akit Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos kért fel. Feladatai között szerepel a programokkal kapcsolatos szakmai bizottságok megalakítása, vezetése, új tudományos módszerek kidolgozásának elősegítése, és a hazai orvosi képzési centrumok e területen tevékenykedő kutatócsoportjainak koordinálása.

Nyomás alatt

Az ország egyetlen barokamrája is a tanszéken működik. 1977 májusától itt vizsgálták az űrhajósjelölteket, akik közül végül Farkas Bertalan és Magyari Béla jutott tovább az oroszországi kiképzésre. A tanszéken vizsgálják az ember munkavégző képességét extrém környezeti körülmények között. Ebben a barokamra rendszerben szimulálják azokat a légköri nyomásviszonyokat, amelyek terhelést jelentenek az oxigénhiányos környezetben munkát végzőkre: a vadászrepülő-pilótákra, a helikoptervezetőkre, a sportrepülőkre, a búvárokra, és persze a leendő űrhajósokat is itt tesztelik majd.