A szőke Tisza üzenete

Valaki megpróbálta kitalálni. „Kérlek, szedj össze egy szemetet, PET palackot, vagy amit találsz, és dobd ide! A környezetünk tisztább, az életünk szebb és boldogabb lesz. Köszönettel: a Tisza.” Ez áll egy kukán a Fokán, ahol az árhullámmal együtt nyilván előkerültek megint a palackok is.

Egy darab hulladék per fő, nem nagy dolog. Nem azt kérik, hogy járjuk végig a szegedi Tisza-partot szemetes­zsákokkal, és gyűjtsük össze egyedül mind. Erre azt szokás mondani, hogy én egyedül mit bírhatok elérni? Ha csak én szedek fel egyet, attól még minden tiszta szemét lesz. Az emberek hajlamosak mindent eltolni maguktól, ami nem közvetlenül az ő feladatuk, és nem kötelező. Az első fecskéket, akik elkezdik szedni a szemetet, még furcsán nézik – mint azokat, akik virágokat ültettek a panelok körül. Na, ez is minek fárad?

A növényt ellopják, a szemét újratermelődik. Aztán, lehetett ezt látni a szegedi panelkerteknél is, egyre többen követik a jó példát. Ha először tíz, aztán száz dobja ki azt az egy palackot, majd mindenki, aki a parton jár, talán népszokássá válik ez is, nem csak az eldobás. Akkor már lenne látszatja: érdemes lenne kipróbálni.