Mindent gyűjtenek az emberek – fotók

– Egy szakmai rendezvényen, vásáron megkeresett az állami rádió riportere, és arra kért, mondjak pár érdekességet az érme- és papírpénzgyűjtésről, 24 percig beszéltem – mondta Gergely Lajos, az egyik legnagyobb szegedi numizmatikus, aki 1983-tól tagja az országos érmegyűjtő egyesület helyi csoportjának.

Szalvétastart

– A szenvedély óvodáskoromban kezdődött, 1958-ban. Megtetszett, hogy az étkezőasztali szalvétán betűk vannak, és hazavittem. Ez volt az első jele gyűjtögető életmódomnak – emlékezett Gergely. Gyufacímkékkel folytatódott, amit édesapja vitt haza, mintegy 400-at a gyufagyárból, amit testvérével elosztottak, majd az általuk kreált albumba rakták. Nem volt zsebpénze, az édesanyja varródobozában talált pár fillért vette és tette el, gyűjtögette, mikor összejött 12 fillér, Stollwercket, édességet vásárolt belőle. Az általános iskolában belépett a bélyeggyűjtő szakkörbe, de mert pénzre volt szüksége, később eladta az egészet 100 forintért.

– Dohányosként megtetszettek a dekoratív és ép cigisdobozok, az egyik különlegesség a szürke, műanyag dobozos Philip Morris volt, amit kizárólag ezért vettem meg 56 forintért a Tisza Szállóban. Már volt saját keresetem, de az így is nagy pénz volt akkor – közölte. Gyűjtött jelvényeket, sportlőszeres dobozokat, telefonkártyákat, képeslapokat, és jött, 38 éve, a pénzérme – előtte már elrakta az 5 filléreseket, amiből közel 100 darabot megőrzött –, ekkor lépett be a szegedi klubba.

Több mint 20 ezer, 450 országból

– Az elérhetőség sorrendjében először magyar, majd a határos, a szocialista, az európai, végül a világ összes létező és egykorvolt országának érméjét igyekeztem beszerezni, párhuzamosan a papír bankjegyekkel. Jelenleg talán 20 ezer darabos a gyűjteményem, 450 államot, gyarmatot képviselve, közte a csecsennel, amivel soha nem fizettek, nem volt forgalomban, ezeket fantáziapénznek nevezzük. A Vörös Hadsereg Parancsnokságának 1000 pengőse rendkívül jó állapotú és ritka, de ennél is nagyobb kuriózum volt az 1946. augusztus 1-jén, a forint születésnapján kiadott hibátlan 10 forintos. Értékét 2016-ban 300 ezer forintra be­­csültem. Pár év múlva 330 ezerért eladtam, kellett a pénz feleségem gyógyíttatására. Sajnos 2019-ben elhunyt – mondta el­­csukló hangon Gergely La­­jos.

– A gyűjtés rendezettséget, szépséget jelent, illetve, ahogy a mondás tartja: scientia collecta clariol, a tudás a gyűjtéssel tisztul. A pénzérmék és bankjegyek révén megismertem a világot, a különböző országok állat- és növényvilágát, azért jó lenne személyesen is eljutni valamelyik egzotikus helyre.

Képek és könyvek

– Már gyerekként kerestem és gyűjtöttem a régiségeket, amiket tanyák padlásán leltünk pajtásaimmal. Azt mondták, menjünk fel, biztosan találunk valamit. Ez annyira sikeres volt, hogy 1972-ben a Bethlen Gábor Gimnáziumban tárlatot rendeztünk diáktársaimmal A mi múzeumunk címmel, régi butellákkal, érdekességekkel, például 1848-as tiszti karddal – mondta Kószó Péter gyermekorvos, Hódmezővásárhely volt alpolgármestere. Jó részét már a múzeumnak ajándékozta, „jobb helyen van ott, akárcsak a könyvtárban gyűjteményem pár száz értékes kötete” – fo­­galmazott.

– Könyveket és festményeket is gyűjtök, előbbi egyik érdekes és értékes darabját, a 19. század végén kiadott aradi vértanúkról szóló kötetet Orbán Viktor miniszterelnöknek ajándékoztam, mikor éppen október 6-án Hódmezővásárhelyen járt. A képek közül – sok díszíti szobáink falait – az áll legközelebb a szívemhez, amit édesapám Kohán György vásárhelyi festőtől kapott ajándékba, azzal az ajánlással, „dr. Kószó Pál barátomnak, névnapjára szeretettel, 1958. június 29.”. Apa ugyanis mentorálta, pénzzel is támogatta, pedig mi sem voltunk gazdagok – emlékezett. Még megemlítette a könyvkollekció legértékesebb, legritkább darabját, az 1756-ban Berlinben kiadott, németül íródott, gazdagon illusztrált, bábáknak szóló szülészeti tankönyvet.

Sok mindent gyűjt

A vásárhelyi Szenti Ferenc sok mindent gyűjtött és gyűjt, de semmit sem dob ki, legfeljebb elajándékoz. – Több ezer gyufacímkém van még most is – külföldről is kaptam –, de gyűjtöttem szalvétát, bélyeget és képeslapot is, ebből is van még legalább ezer. Utóbbiak kordokumentumok is, disszidensek például Amerikából hazaírt lapjait – a levelet úgyis felbontották – is nekem adták a hozzátartozók. Ezeket már nem szaporítom, de bedobozoltam és eltettem – sorolta Szenti Ferenc. Felnőttként bicskákat, megrendelhető, hi­vatalosan forgalomban lévő tőr- és kardmásolatokat is felhalmozott. – Szépek, betettem a kapott, küldött állványokba, díszei a lakásnak – tette hoz­­zá.

Könyveire is büszke: az 1500-2000 kötetes kollekciónak a legérdekesebb és legértékesebb darabjai a különböző lexikonok, több a 19. század végéről, a 20. elejéről, de hat-nyolc különféle biblia is a birtokában van, kiegészülve a rendszerváltást megelőző, nehezen hozzáférhető kötetekkel, szamizdatkiadványokkal és természetesen szakácskönyvekkel, hiszen ez a mestersége, éttermet is üzemeltet a városban. – Mikor forgalomba kerültek, DVD-t is sokat vásároltam, akad több, amit még nem láttam egyszer sem, de megvan, és ez a fontos – közölte.

Megmarad

– A gyűjtőszenvedély olyan „betegség”, amit ha egyszer elkaptál, nem múlik el soha. Megmarad, megmarad, megmarad… – mondta zárásként Szenti Ferenc.

Öt gyakori, tíz furcsa

Az interneten is sok oldal foglalkozik a gyűjtéssel. A MelóDepó felsorol 5 gyakorit, sorrendbe szedve: 1. mozijegyek, 2. újságok és magazinok, 3. szalvéták, 4. külföldi pénzek, 5. hűtőmágnesek. Ráadásként, plusz 1-ként megemlítve a műanyag kupakot, mint leghasznosabbat, mert segíthetünk vele másokon. A Szeretlek Magyarország.hu 10 furcsát sorol: 1. miniatűr székek, 2. dalekok, 3. esernyőtokok, 4. hamburgeres cuccok, tárgyak, 5. dinoszauruszjátékok, 6. „Ne zavarj!” feliratok, 7. hátvakarók, 8. gyorséttermi játékok, 9. megkövesedett kakik (!), 10. bóják.