A Hód-Mezőgazda vezére felkészült szakemberekkel dolgozik – A nemzetközi versenyképesség a cél

Korán megfertőzte a mezőgazdaság?

Ötévesen már a kombájnt kormányoztam; volt háztájink, szőlőnk, fűszerpaprikáztunk, gyógynövényt termesztettünk. Baranyai sváb és horvát gyökerekkel bíró apai nagyapám kántor-tanítóként kapott állást Baján, ahol családot alapított. Kertészmérnök édesapám Eger környékén helyezkedett el, feleséget is onnan választott. Később hazaköltöztünk Baja mellé, lokálpatriótaként ragaszkodom a városhoz.

Régi motoros a szakmában, találkozik még újdonsággal?

Folyamatosan. Minden év mást hoz, ráadásul a mezőgazdaság is bekapcsolódott a világgazdaságba. A versenyképesség megszerzése, megőrzése miatt fontos a minőség, a Hód-Mezőgazda Zrt. is erre törekszik. Jó lenne, ha a magyar fogyasztók széles rétege is tudatosan a hazai termékeket választaná. Nem drágább a többinél a hazai termék sem, de látni kell, hogy ennek híján az olcsón behozott külföldi áru számára nincs versenytárs, máris drágán kerül a polcokra.

Tavaly remek évet zártak. Rekordmennyiségű tejhozammal mintegy 17 millió kilogrammot nyomott a mérleg. Mindegyik ágazatuk ennyire sikeres?

Összességében elégedett lehet a cég, a kalászos és hibrid kukorica vetőmag hozam is jó lett, valamint a többi ágazatban is jó eredményeket értünk el. A célkitűzéskor figyeljük, kik a legjobbak Európában. Például a sertés vonatkozásában a dánok; ezért mi is dán genetikával dolgozunk, a hazai hízó-előállítás 2 százalékát mi produkáljuk. Bár a sertés ára most nagyon alacsony – a Németországban megjelent sertéspestis és a vágóhidakra betört Covid miatt –, azonban bízunk abban, hogy a második félévben emelkedni fog. Hatékony precíziós gazdálkodásra törekszünk, de minden elemét egyelőre nem tudjuk megvalósítani, a növénytermesztés még hátravan. A hibrid kukorica vetőmag előállítás terén nem kell szégyenkeznünk; hozzáteszem, a hazai vetőmag-előállítás európai viszonylatban lemaradt, haladnunk kellene a korral.

2017 óta juh üzletáguk is van. Milyen esélyeik vannak a nemzetközi piacon?

Komplex tevékenységet folytatunk: a vetőmag-növénytermesztés üzletág, a szarvasmarha- és sertéstenyésztés mellé a csomorkányi juh ágazattal bővítettük palettánkat. A merinó és más húshasznú fajták intenzív hizlalása mellett országosan felvásárolunk a gazdáktól, és értékesítjük a juhokat. A hazai exportált bárányok negyedét a Hód-Mezőgazda szállítja, főleg az olaszoknak; de a franciák, a németek, az osztrákok is vevők rá. Ugyanakkor hamarosan versenyezhetünk a románokkal, akik nagy mértékű fejlesztésbe kezdtek. Ha lemaradunk, kiszorulunk a nemzetközi piacról – és ez az egész hazai ágazatra igaz: jobban kellene igazodnunk a fogyasztóhoz, aki minőséget akar, méghozzá olcsón.

Az országban – élelmiszerüzemi vonatkozásban – egyetlen termelői tulajdonban lévő gyár működik, az Alföldi Tej Kft. Hogyan kapcsolódik a gyár a Hód-Mezőgazdához?

Az Alföldi Tejnek több, tejtermelőkből álló tulajdonosa van – az egyik mi vagyunk. Amit megtermelünk a vajháti szarvasmarha-ágazatban – ez a hazai tejtermelés kb. 1 százalékát adja –, feldolgozzuk az Alföldi Tejnél. Székesfehérvári üzemében tejfeldolgozás, a friss termékek gyártása történik, míg a debreceniben a Riska és a Magyar márka égisze alatt sajt- és túrógyártás, illetve hamarosan tej- és savóporgyártás zajlik. Ezt példaértékű sikertörténetnek tartom.

Melyek a Hód-Mezőgazda legnagyobb erősségei?

A vezetés megköveteli, hogy inkább legyek agrár-közgazdász, menedzser, mint agrárszakember. Viszont felkészült és a fejlődésre nyitott szakmabeliekkel dolgozhatok együtt, akiket én fogok össze. Csapatot alkotunk, ahol egymástól és a külföldi szakemberektől szívesen tanulunk. Hároméves kutatás-fejlesztési program keretében tejelő szarvasmarhák számára fejlesztünk takarmányt a szegedi egyetemmel közösen. Európai alapanyagokkal szeretnénk kiváltani olyan összetevőket, mint például a pálmaolaj, amit jelenleg a világ más tájáról kell importálni. A cég több lábon áll, és ha kell, az ágazatok kiegészíthetik egymást. A fejlesztéseknél a legkorszerűbb beruházásokban gondolkodunk; a közeljövőben a nemzetközi viszonylatban most is versenyképes sertés- és szarvasmarha-ágazatunkra, illetve a hibrid üzemünk modernizálására koncentrálunk.

Naponta ingázik Baja és Vásárhely között. Mennyi ideje van a kikapcsolódásra?

Nem túl sok. A kirándulás, a vadászat, horgászat kicsit eltereli a figyelmemet a munkáról. A családi szőlőt az öcsém viszi a hajós-bajai és a szekszárdi borvidéken; olykor én is kiveszem belőle a részem. Két közgazdásznak készülő fiam közül az egyik érdeklődik is a borászat iránt.

Lapzártakor még nem született döntés arról, hogy idén májusról a Covid miatt elhalasztott Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Kiállítást az ősz folyamán megrendezheti-e a részvénytársaság, s ha igen, mikor.

Névjegy

Antal Gábor 1968. november 8-án született Egerben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1993-ban agrármérnökként diplomázott. 10 évig a FEBAGRO Zrt.-nél dolgozott, igazgatóként váltott a BÁCSAGRO Zrt.-hez. 17 éve a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Több szakmai szervezet tagja, köztük a Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesülete alelnöke, valamint az Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke, a 2017-ben alakult Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet Egyesület elnökhelyettese. Nős, családjával Baján él.