Hogyan boldogul a gyermekem?

Az elhúzódó járványhelyzet komoly lelki kihívás elé is állította az emberiséget: a koronavírus-válság korábban sosem tapasztalt helyzeteket és fenn­akadást okozott a mindennapi életben, amit a gyermekek mé­­lyen átéreznek. Az iskolába való visszatérés nemcsak örömteli és izgalmas élmény lehet, hanem szorongással és félelemmel is járhat, akár a család valamennyi tagjának. A szülői szerepek és az ajánlott kommunikációs stratégiák mellett a bonyolult érzelmek irányítását támogató megoldásokról szólt az EVP és a Makói Egészségfejlesztési Iroda legutóbbi, Visszatérés a megszokottba elnevezésű online előadása. Bognár Anna mentális egészségfejlesztő pszichológus arról is szólt: a különböző életkorokban otthon miként érdemes beszélgetni a jelenlegi helyzetről. A szülők miként oldhatják a gyerekek szorongását, félelmét, milyen jelek árulkodhatnak kimondatlanul is a belső feszültségről. A lelki nehézségek lehetséges okairól is beszélt a szakértő.

A pánik ártalma

A gyerekek nehéz pillanatokban a felnőttektől várnak iránymutatást, hogy miként kell reagálni. A túlzott szülői aggodalom erősítheti a gyerekek szorongását, ezért különösen fontos, hogy pánik nélkül vegyük komolyan a helyzetet. De nem tanácsos a félelem elkerülése sem, a pontos, tényszerű és koruknak megfelelő információ segíti a kicsiket leginkább. A pozitív megelőzési lehetőségek például erősítik a biztonság, a kontroll érzését. Különböző életkorokban más-más megoldások célravezetőek.

Őszinte információkkal

Alsó tagozatban rövid és velős információk, megnyugtatóan megfogalmazott információk kellenek. Annak hangsúlyozása, hogy mindenben és mindenkor számíthatnak szüleikre és pedagógusaikra. A szakember azt is hangsúlyozta: olyan egyszerű példák is támogatók, hogy a felnőttek mit tesznek meg a biztonságért. Az egyszerű, érthető nyelvezet nagyon fontos ezek megfogalmazásakor. A felső osztályos és középiskolás korosztálynál inkább az a hangsúlyos kérdés, hogy valóban biztonságban vannak-e, mi történik, ha a vírus eléri közvetlen környezetüket. Szükségük van rá, hogy a valóságot és a pletykákat külön tudják választani. Ebben szintén az őszinte, pontos és tényszerű információk segítenek. Enélkül sokkal ijesztőbbnek képzelik el a helyzetet.

Biztonság és bizalom

– A kimondott és kimondatlan jelek, a szülői cselekedetek, a viselkedés mind hatnak a gyerekekre, ezért a szülői nyugalom különösen értékes. – fogalmazta meg Bognár Anna. Hozzátette, a gyerekek ér­­zelmi válaszaikat leggyakrab­ban a felnőttektől merítik. Ma­­radjunk nyugodtak, bátorítsuk őket a kommunikációra. Azon túl, hogy követjük fizikai egészségüket, tanulmányaikat, gondoljunk a mentális állapotukra is, a stresszre, az őket ért hatásokra is. Erősítsük meg bennük, hogy helyénvalóak a rossz érzéseik, empatikusan és támogatóan bánjunk velük. Nélkülözhetetlen, hogy a gyerekek nyugodtan beszéljenek érzéseikről, a szülők pedig a szokásosnál sokkal több figyelemmel forduljanak feléjük. A közös időkre tegyenek félre minden egyéb feladatot, mert ez erősíti a biztonság és a bizalom érzését.

Visszatérés az iskolába

Az iskolai visszatérés miatti szorongás oldásáról Bognár Anna úgy fogalmazott: érdemes átvenni a változásokat. Az otthon töltött hónapok utáni maszkviselés is kiválthat szorongást, fogadjuk el érzéseiket, aggodalmukat. Erősítsük meg bennük, hogy a hangula­­ti változás he­­lyénvaló. Feldúltak le­hetnek például a maszk viselése miatt játék közben, ahogy a távolságtartás is okozhat feszültséget. Érdemes szólni arról, hogy mit tehetnek a maguk és társaik védelméért. Fontos, hogy ijesztő beszélgetések helyett inkább könnyedén ismertessük az új szabályokat. A játékok segítenek feldolgozni aktuális problémáikat, a rajzolás például lehetőséget ad a negatív érzelmeik kifejezésére. Nem szabad azt éreztetni, hogy gyenge vagy túloz, csak mert nem küzdött meg olyan jól a nehézségeivel. Nem szabad azt mondani, hogy szerencsés, mert az ő helyzete még messze nem a legrosszabb, vagy megszakítani, miközben saját belső érzéseiről mesél.

Zaklatás online térben

– A kutatások azt mutatják, hogy a koronavírus idején hetven százalékkal megemelkedett az internetes bántalmazás. Ha a gyerekek jelzik a zaklatást, fontos a megértés, a meghallgatás, és véletlenül se hibáztassuk őket. Minél többet beszélünk erről, annál könnyebben osztják meg, ha ilyesmit látnak vagy tapasztalnak ők maguk – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a szülők nyugodtan ér­­deklődjenek az iskolában töltött időről, akár az online tevékenységről is. A szorongás, esetleges agresszív viselkedés mögöttes problémákat jelezhet.