A korai felismerés nagyban javítja a gyógyulás esélyeit

A melanoma agresszív rákos megbetegedés, azonban időben felismerve jól kezelhető. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő te­­rápiával az érintettek 99 százaléka 5 év elteltével is életben van, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke – ez derült ki a lapunkhoz eljuttatott beszámolóból.

A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői által elkészített átfogó vizsgálat szerint bár a melanoma előfordulása az egész világon, így Magyarországon is évek óta növekszik,

a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink – az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére – továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.

Nem tudják, hogy rosszindulatú

A 74 kérdésből álló adatgyűjtéssel 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteg adatait összegezték a szegedi szakemberek. Ez az első és ez idáig egyetlen átfogó hazai kutatás a témában, amelyet a hasonló amerikai és görög vizsgálatokkal is összevetettek. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a hétköznapi ér­telemben vett preventív vagy egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanomatudatosságra. A melanomás betegek több mint kétharmada ugyanis úgy gondolja, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére. De valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13 százaléka hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra.

38 százalékuk a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat.

– A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon – mutatott rá Baltás Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense. Kiderült, háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is, ráadásul a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban.

Legyen éves rutin a szűrése

– A melanoma korai felisme­réséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és in­­formatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban részt vevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges – fogalmazott Baltás Eszter.

Ennek érdekében a szegedi szakemberek egy fotókra épülő online kvízt is létrehoztak, amelynek segítségével gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt átfogó érzékenyítő kampány is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására.

Figyelmeztettek: a nagy nép­­egészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakszűréshez – hasonlóan kerüljön be a naptárunkba az évenkénti dermatosz­kópos melanomaszűrés is. A mela­noma diagnosztizálását megelőző évben a kutatásban sze­­replő betegek 72 százaléka rendszeresen járt egészségügyi szakemberhez valamilyen egészségügyi okból, de mindössze 13 százalékuk beszélgetett valaha orvosával a bőrrákról, és 10-ből csak 1 embernek említették, hogy veszélyeztetett melanoma szempontjából, és mondták el, hogy hogyan és mit kell figyelnie a bőrén.

Eltávolítás után is menjünk orvoshoz

Megtudtuk, a melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, valamint annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú mela­noma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt alkalmazzák, ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, PET CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek.

A vizsgálati információk alap­­ján a betegséget az I–IV. stádiumba sorolják. Ha a mela­noma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III. stádiumba kerül, és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kiegészítő gyógyszeres terápiát javasolhatnak.

A rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá, hogy a melanoma nem csak az anyajegyek talaján jelentkezhet: háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki.

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába és a belső szervekbe kerülhet, így elkezdődhet az áttétek kialakulása.

A szakemberek tapasztalatai szerint a betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában is­­mét jelentkezhet.