2021.06.27. 17:45
Nem múló égbőlpottyant esztendők – Galéria
Az óvoda nem veszi át és nem is helyettesíti a szülői feladatokat, inkább hozzátesz a családi neveléshez. Így formálunk szoros közösséget – vallotta Benséné Sándor Erzsébet, a vásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda vezetője. Rangos díjjal ismerték el szakmai munkáját.

Benséné Sándor Erzsébet: Közösségben a gyerekek nélkülözhetetlen tapasztalatot gyűjtenek egyéni érzelmi és társas helyzetekről. Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
„A szeretet az élet, az élet gyökere a szeretet. Aki nem szeret, nem is él” – vallotta az 1775 és 1861 között élt Brunszvik Teréz, az első magyar óvodák alapítója. A nevét viselő legmagasabb elismerést vehette át Benséné Sándor Erzsébet, a vásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda vezetője több évtizedes kiváló szakmai munkája elismeréseként. Árnyas, a városi kőfallal határolt udvar keretezi az épületet, a Zrínyi utca egyik zsákutcájában, ahol Erzsébet 1982 óta dolgozik. A tizennégy éve a Magyar Evangélikus Egyház fenntartásában működő intézmény hitvallásainak egyike, hogy a rájuk bízott gyerekek okos szeretetben töltsék óvodás éveiket. De vajon mit is jelent ez ma?
Következetes nevelés
– Rohanó világban élünk, a gyerekek jövőjét viszont leginkább az első hat év határozza meg. Az okos szeretetben azt látom fontosnak, hogy az óvodapedagógusok a napközben rájuk bízott apró kincseket következetesen neveljék. A tudás, az ismeretek átadásában, a szocializációban ma különösen fontos a szerepünk. A közösségben a gyerekek nélkülözhetetlen tapasztalatot gyűjtenek egyéni érzelmi és társas helyzetekről. Ugyanakkor a törődő, osztatlan szülői figyelem nélkülözhetetlen, az mindennél értékesebb. Az örömöt találjuk meg gyermekeinkben, ennél nincs fontosabb, mert a három és hat év közötti időszak visszahozhatatlan, és észrevétlenül elrohan. Sokat gondolok rá, vajon mit veszíthet az a szülő, aki esetleg kényszerből, vagy más okból, de nem tölthet elegendő időt a gyerekeivel – fogalmazta meg az óvodavezető.
Régi és új szelek
A kötött napi óvodai menetrendet, a kötelező foglalkozások szigorú rendjét az 1989–90-es években újféle, alternatív pedagógiai törekvések váltották. A folyamat azóta sem zárult le. Az óvoda vezetője szerint az a legfontosabb, hogy a nevelőtestületek munkatársai megtalálják a közös nevezőt, azt a pedagógiai programot, amelynek értékeivel azonosulnak, és nyugodt szívvel, őszintén képviselik.
Nem múló égbőlpottyant esztendők – Karnok Csaba fotói
– Mi itt azt valljuk, hogy helyet, időt és miliőt kell teremteni bizonyos dolgoknak a hétköznapokon. A gyerekeknek szükséges a biztonságot adó napirend, egyfajta kiindulási keret, miközben azért figyelünk eltérő igényeikre, szokásaikra, és teret adunk a felhőtlen és szabad játéknak. Nálunk az a kérés, hogy reggelente a gyerekek lehetőleg nyolcig érjenek ide, majd közös étkezéssel és imával indítjuk a napot – mondta az óvodavezető. Hozzátette: érthető, ha más intézményben más program vált be, a legfontosabb, hogy a gyerekek jól érezzék magukat abban.
Családok óvodája
– A közösségépítés a missziós szolgálattal egyértelműen összefonódik – fogalmazta meg Benséné Sándor Erzsébet, miközben arra is kerestük a választ, vajon valós élmény-e a szülők és óvoda közötti egykori távolságtartás, amelyet mára jobb esetben átvett a kölcsönös együttműködés, egy közvetlenebb, bizalmasabb kapcsolat. A Brunszvik Teréz-díjas óvodavezető szerint a szülők évtizedekkel ezelőtt is jelen voltak a gyerekeiket nevelő intézmények életében, ám talán egészen másként. Abban is biztos, hogy sok múlhat az óvoda, az ott dolgozók szándékain. Az Égbőlpottyant oviban a családi programok eleve kiszélesítik a palettát, több lehetőséget adva a szoros kapcsolatra.
Éljük meg a békét és a jót
– A lelkünket fiatalítják meg a gyerekek, őszinteségükkel, tisztaságukkal, feltétlen szeretetükkel és természetességükkel. Valódi csoda, ahogy a bizalmukba fogadnak, ahogy átölelnek. A személyiségével dolgozó óvodapedagógusok felelőssége ettől igazán hangsúlyos, hiszen saját egyéniségüket adják át a rábízott harminc kisgyereknek – hangsúlyozta. Hozzátette: az óvoda nem veszi át és nem is helyettesíti a szülői feladatokat, inkább hozzátesz a családi neveléshez. Öröm és boldogság a csöppek jelenléte, keressük és éljük meg a nyugalmat, a békét és a jóságot. Ez adjon erőt a hétköznapokhoz.
Egy életpálya 44 éve
Alapvetés számára a kisgyermekek feltétel nélküli elfogadása, szeretete, a fejlődésükért érzett felelősség, a szakmai alázat és elkötelezettség, az új kihívások keresése, a folyamatos önképzés, az együttműködés és a közösségépítés. Kezdeményezésére megalakították az amatőr énekkart és az óvodai báb- és dramatikus színkörcsoportot. Az óvoda evangélikus identitását erősíti, hogy az egyházi ünnepeken énekszolgálattal örvendeztetik meg a gyülekezet tagjait a templomukban. Fontos feladatának tartja, hogy a családokat is bevonják az óvodai élet eseményeibe. Ilyen programok a kirándulások, a bábszínház-látogatások, a szülői fórumok, Teremtés hete, Dióverő családi nap, Apák napja, Apa-fiú focirangadó, vásárral egybekötött adventi melegedő, gyermekek karácsonya, farsangi mulatság, családi istentiszteletek, vagy a nagyok ballagása.
Számtalan továbbképzésen vett részt, legyen az esztétikai vagy zenei nevelés, művészeti terápia, óvodai nevelés játékkal, mesével, gyermektánc-néptánc szakoktatói, minőségbiztosítás és programfejlesztés, számítógépes ismeretek, teljesítményértékelés az óvodában, egyházi énekek, konfliktuskezelés, teológiai képzés vagy a bajor–magyar evangélikus testvéróvodák továbbképzései. A nevelő munkát szolgálatnak tekinti. A több mint negyven éven át végzett példaértékű munkájáért, a Magyarországi Evangélikus Egyházban végzett intézményvezetői tevékenységéért 2020-ban Péterfy-díjat vehetett át.