Szélvihar és jég sem rongálja a stabil szerkezetet

2021.07.26. 20:00

Felújították a vásárhelyi tájház nádtetejét – Fotók

60-80 centisre vágott náddal pótolták a hiányzó részeket a vásárhelyi Árpád utcai Tájház tetején. Az elkorhadt varrásokat horganyzott dróttal helyettesítették székkutasi szakemberek.

T. Sz.

Fotó: Karnok Csaba

Fotó: Karnok Csaba

Az Árpád utcai Népművészeti Tájház közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett épült egykori gazdaporta, 1974 óta áll műemléki védelem alatt. Két épületszárny húzódik egymással szemben, melyeknek építési ideje a 18. és a 19. század fordulójára tehető.

A házépítő Nagy György János parasztgazda vagy apja lehetett, majd a Csáki, legutóbb pedig az Elek családok lakták, majd 1974-ben a városhoz került. 1983-ban felújították, és a berendezett épületegyüttest 1984. október 6-án átadták a közönségnek. A főépület vályogfalú, tisztaszoba – konyha – lakószoba beosztású. Teteje nádból készült.

A székkutasi Lengyel Győző és párja, Móza Mónika régóta nádtetőkészítéssel foglalkoznak, majd’ két hétig dolgoztak a vásárhelyi tájháznál, hogy felfrissítsék borítását.

Majdnem két hétig dolgoztak a vásárhelyi Tájházon.
Fotó: Karnok Csaba

Kitűnően szigetel

60-80 centiméter hosszúra vágott náddal visszatömörítették a tetőt, amelynek átlagos vastagsága lakóházaknál 30-35 centiméter. A rövid szálakat tulajdonképen beledugdosták a megritkult szövetbe, az elkorhadt varrásokat pedig horganyzott dróttal pótolták. Ahogy Győző és Mónika elmondta: a nádtetőt nem bántja a jégeső, a szélvihar sem tehet benne kárt, így találták ki egykor. Kitűnően szigetel, ráadásul természetes, így lebontás után komposztálható, esetleg ledarálható.

A nádszálak tulajdonképpen apró csövek, a tető megfelelő lejtésével tökéletesen lefolyik róla a víz.

A magyar nádtetők problémás része a gerinc, a két oldal találkozásánál könnyen romlik állapota. A vásárhelyi Tájház legtetejét szerencsére cserép védi, ám így is érdemes 8-10 évente felújítani. A hozzávalót mindig télen aratják, miután megcsípi a hideg, majd kúpokban tárolják, és minősége szerint osztályozzák. A tetőfedő kévéket megfelelő hosszúságúra vágják.

Manapság költségesebb

Míg egykor a szegények építőanyagaként ismerték, ma a költségesebb megoldások egyike. Lengyel Győző szerint, aki ma nádtetőt szeretne magának, az egy kicsit „fanatikus”.

A megrendelőket zömében inkább esztétikai célok motiválják az olyan praktikus szempontok helyett, mint hogy onnantól a szalámi és a szalonna kitűnően eláll a padláson.

8-10 évente felújítás

Azt, aki emellett dönt, a költségek sem tántorítják el, bár a nyolc-tíz évente esedékes és kihagyhatatlan felújítás olykor kimarad a számításból.

A nádnak a cserépnél több gondoskodás kell, viszont sok épületen szebben mutat, és kitűnő hőszigetelő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában