A berlini operát is megjárta a vásárhelyi ruha

A Tornyai-múzeum két jelenlegi időszaki kiállítását is összekapcsolja az a különleges vásárhelyi hímzésű alkalmi ruha, amely egy felajánlással került a közgyűjteménybe.

Munkatársunktól

Egykori tulajdonosa a berlini opera díszelőadásán is viselte a különleges ruhaegyüttest.

Forrás: Tornyai János Múzeum

Hódmezővásárhely 1939–1944 közötti országgyűlési képviselőjének, vitéz Lénárt Jánosnak a felesége viselte azt a fekete színű, földig érő estélyi ruhát, amelynek gallérját, övét és táskáját a jellegzetes vásárhelyi hímzés díszíti. A múzeumba került ruhadarabot a családi legendárium szerint estélyeken és protokolláris alkalmakkor hordta tulajdonosa a negyvenes években. Ebben a különleges öltözetben jelent meg például a berlini opera díszelőadásán is.

Hímzések a gazdabálokon

A vásárhelyi hímzés ruhákon a harmincas évek végétől jelent meg, amikor a helyi polgári asszonytársadalom felfedezte a helyi szőrhímzés impozáns és elegáns motívumkincsét. 1934-ben indult a városban az első hímző tanfolyam, onnantól a korábban főként ágyneműket díszítő mustrák gyakran tűntek fel a kézimunkákon, nemcsak lakástextíliákon, hanem ruhadarabokon is. A Tornyai János Múzeum fotótára számos felvételt őriz például gazdabálokról, amelyeken hímzéses ruhában láthatóak a táncosok, de

ez az első olyan ruhadarab, amely teljességében bemutatja a korszak polgári hagyományőrzését

– fogalmazta meg Terendi Viktória néprajzkutató-muzeológus, a Tornyai János Múzeum munkatársa.

Egykori tulajdonosa a berlini opera díszelőadásán is viselte a különleges ruhaegyüttest.
Fotó: Tornyai János Múzeum

Családi hagyomány

A különleges szépségű és kiváló állapotban fennmaradt ruhaegyüttes egykori tulajdonosa Hajdu Jusztina volt. Férje, vitéz Lénárt János ügyvéd, ügyész és törvényhatósági bizottsági tag 1939-ben a Magyar Élet Pártja listájáról szerzett parlamenti mandátumot, és 1944-ig volt Hódmezővásárhely városának országgyűlési képviselője. A családi hagyomány szerint ekkor készült feleségének a vásárhelyi hímzésekkel díszített öltözet, amelyet estélyeken, protokolláris eseményeken viselt.

A ruhán alkalmazott hímzés mind az egyes motívumok kombinációjában és szerkezetében, mind pedig színvilágában eltér a 18. századi hagyományoktól.

Hősies helytállásért

Lénárt János az úgynevezett Nagy Háborúban a szegedi 46-os és a közös 31-es gyalogezredekben szolgált, az isonzói fronton tanúsított hősies helytállásáért érdemelte ki egykor a vitézi címet. Századával két napon keresztül tartott egy magaslatot, megakadályozva az olaszok előretörését. Így tulajdonképpen a hódmezővásárhelyi múzeum kirakatában látható ruhakülönlegesség összekapcsolja az intézmény két jelenlegi időszaki kiállítását, a közgyűjtemény emeletén további egy hónapig látogatható viselettörténeti, illetve a Vitézi Rend történetéből válogató tárlat.