Nem kell segítség az áttelelő gólyáknak

Áttelelő fehér gólyákról lapunk is hírt adott évről évre. A lakosság aggódik ezekért a maradakért, de ha egészségesek, nem szorulnak segítségre.

Farkas Judit

Baks, megérkezett az elsõ gólya Baks és Ópusztaszer közötti fészkébe fotó: Kuklis István

Évről évre ír a Délmagyarország is áttelelő fehér gólyákról, Matyi, az Ásotthalmon, a gátsori kocsmánál rendszeresen felbukkanó gólya például igazi celeb lett. Egy madárszakértő szerint, ahogy 2018-as cikkünkben állt, eltört a szárnya, azért telelt át első alkalommal Magyarországon: azonban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hangsúlyozta: az egészséges fehér gólyák nem szorulnak segítségre akkor sem, ha itt maradnak.

Megfigyeléseik szerint 2004/2005 óta telel át rendszeresen néhány fehér gólya, a megfigyelési adatok alapján azonban nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként.

Sokan aggódnak ezekért a madarakért, de az egyesület szakértői szerint az itthon maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogni, meleg helyen átteleltetni is felesleges a madarakat. Az ilyen próbálkozás ugyanis alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, mint napjainkban a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak, és utódaiknak is átadják viselkedési sajátosságaikat.

Az áttelelő fehér gólyák viselkedésének magyarázata az lehet, tudtuk meg a szakértőktől, hogy az itthon maradó példányok kevésbé kockázatosnak érzik az itthon maradást, mint az oda-vissza akár 20 ezer kilométeres vonulást.

Egyre több az itthon maradó gólyák között a Matyi-féle „veterán”, ami sikeresen túlélt legalább egy áttelelést, és a sikeres stratégia birtokában vág neki a következő télnek. Ezt segíti, hogy változatos táplálkozású madarak. A rovarok mellett esznek férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyót, békát, madártojást és fiókát, kis rágcsálókat is. Az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek.

A gyepeken, szántókon sétáló gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. Amennyiben a gólya tud repülni, nem szorul mentésre.