A pásztorok és a fotózás kapcsolata

A zenei témákban és muzsikában bővelkedő beszélgetésen a néprajz és a fotográfia kapcsolatával kezdték a beszélgetést, majd vendég magáról és az indíttatásáról beszélt. Szegeden néptáncolt, majd brácsán kezdett játszani, de amikor ifjabb Csoóri Sándort hallotta és látta dudán játszani, ő is kedvet kapott hozzá. Ebben Szurdi Zsolt, a Városi Rock Klub vezetője segített neki, de amikor 1996-ban a tévében meglátta az egri dudástalálkozón beszélő egyik pásztort, elhatározta, hogy tőle tanulja meg a dudálás fortélyait. 

Felkereste otthonában, a Nógrád megyei Tereskén, így kezdődött a kapcsolatuk. Ő volt Pál István, az utolsó hagyományőrző palóc dudás, akit Árvai Sándorral, a Hortobágy Örökös Pásztora címmel kitüntetett juhásszal együtt a mesterének tart. A mestereiről szólva Nagy Gábor azt mondta, zeneileg, néprajzilag is először fontos a bizalom megteremtése, és ugyanez igaz a fotózásra is.