Híres szegedi látványosság a füvészkert - Fotók

Az SZTE Füvészkert a megyeszékhely egyik legismertebb, legkedveltebb látványossága: ha valakinek tavasztól őszig vendége érkezik, biztosan el­viszi egy füvészkerti barangolásra. 
 

Alapítás és kertszerkezet 
 

A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 hold szántóföldet ajándékozott az intézménynek füvészkert létesítésére. A növényekkel betelepítést az alapító-igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte meg, 1928-ban artézi kút, 1929–30-ban növénynevelő üvegház létesült, és 1931-ben készült el az első tó. 
 

 Közel 100 éve, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Ná­vay-kastély tavából került Sze­­gedre az indiai lótusz, ami azóta is kertünk nagy látványossága. Sajnos az óföldeáki állomány megsemmisült, ami növeli a nálunk lévő értékét, kurió­zumát 

– közölte Németh Anikó igazgató. 1940-től Gre­­guss Pál töltötte be a vezetői posz­­tot, a nevéhez fűződik az akkori kert, elsősorban oktatást szolgáló gyűjteményeinek kialakítása, rózsa és sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény és a szecsuáni vagy dél-kínai ősfenyő telepítése. 1952–58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszonnövények bemutatására. 
 

Folyamatos fejlesztés 
 

1965-től Horváth Imre lett az igazgató, aki a kert területét 10 holddal bővítette. 

A füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett – az országban elsőként – növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett kutatási feladatokat is el kell látni, és létrehozta az autökológiai kutatásokra a fitotron épületet. Ezenkívül három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat, térvilágítást alakított ki, és bevezettette a városi vezetékes vizet 

– elevenítette fel a históriát Németh Anikó. 
 

Horváth professzor halála után 3 évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, ami napjainkban is teljesen megújul, újraültetik – újságolta az igazgató asszony. Létrejött az évelő növények gyűjteménye, és 1992-ben Gulyás állíttatta a bejárat díszes, míves székelykapuját. Utána 1996-tól 2013-ig Mihalik Erzsébet látta el az igazgatói feladatokat, majd Németh Anikó és kollégái idején és munkájával új tevékenységek is kezdődtek. 
 

Látogatóbarát 
 

A kert látogatóbaráttá válását segítették a 2007-ben felújított ivókutak, a 2011-ben épített korszerű mosdók a mozgássérült résszel. A vendégeket szolgálják a számos ponton kihelyezett információs táblák és a növényvilággal kapcsolatos játékok. 2009-ben megépült a helyi madárvilágot bemutató dioráma, 2013-ban a madárbarát kert felújításával, lepkebarát kerttel és méhészeti bemutatóval bővültek a látnivalók. 

Az utóbbi évben startolt az új trópusi üvegház 250 millió forintos uniós projektje, amit a régi helyére építettek, és 2014. április 26-án, a Föld napjához kapcsolódva adtak át. 

Értékek megőrzése

Az SZTE Füvészkert a különböző környezeti és emberi tényezők miatt kihalásra ítéltetett fajainak megmentése mellett más országok ritkaságait is felvonultatja és bemutatja. Számos olyan növényfaj van jelen területükön, ami saját élőhelyén már ritkaságnak számít, és jelentős eszmei és természetvédelmi értéket képvisel. 

Évente megrendezik a levendula- és a lótusznapokat, 2017-ben megnyitották a trópusi lepkekertet, és rendszeresek a különböző szakelőadások, foglalkozások, valamint az utóbbi években zenés eseményeknek, koncerteknek is helyet ad a füvészkert. 

A látogatószám 2019-ben 44 ezer volt – az állandó növekedés miatt különálló pénztárépület létesült 2021-re –, amit a következő 2 évben a koronavírus-járvány sem befolyásolt: 2020-ban kö­­zel 44, 2021-ben mintegy 43 ezren váltottak jegyet. 
 

Restaurációs pályázat 
 

Közben befejeződött a Kö­rös–Maros Nemzeti Parkkal közös restaurációs pályázat, aminek utolsó kiültetésekor a tompapusztai löszgyepre 504 úgynevezett ex situ szaporított palánta került. 

A projekt 5 éve alatt 31 ezer 745 nö­­vényt ültettek ki és több mint 540 ezer magot gyűjtöttek nyolcvanhárom fajból – említette meg kerti sé- tánk során, a különlegességekre is figyelmeztetve Né­meth Anikó. 
 

A zöld sziget lényei
 

 A üvegház trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növényeknek ad otthont, és távoli tájak közel 1200 növényfaja található meg benne. Több mint 7 méter magasra megnövő trópusi fák, közöttük fán lakó orchideák, broméliák, páfrányok, pozsgások és kaktuszok jelentenek változatos látnivalót 

– ismertette az igazgató, megemlítve: a több mint 100 fajt, fajtát tartalmazó páfránygyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A füvészkertben közel 300-­­féle kaktusz van, amelyek különleges formáik miatt a növénygyűjtők kedvencei. A medvetalp- és oszlopkaktuszok rendszeresen virágoznak, termést is érlelnek, míg a pozsgások 400 faja között a legnagyobbra megnövők az agávék, de az aloék, liliomfélék és ku­­tyatejfélék is felejthetetlen látványt nyújtanak. 
 

Érdekesek a különböző, úgynevezett élő kövületek, a név Charles Darwintól származik. Azok az élőlények tartoznak ide, amelyek a földtörténeti múltban széles körben elterjedt, fajgazdag csoportok ma élő magános leszárma­zot­tai, és jelenlegi területük az ősihez képest jelentősen beszűkült. Ezeknek a szigorú feltételeknek napjainkban csak néhány tucat faj felel meg, amelyek mindegyike a kipusztulás szélén áll, így fo­kozott figyelmet és védelmet érdemelnek és igényelnek. A legismertebb élő kövületek a nyitvatermők közé tartoznak 

– mondta Németh Anikó. Szegeden négy ősi nyitvatermővel, a szecsuáni ős-, a hegyi mamut-, a páfrány- és a Wollemi fenyővel ismerkedhetünk meg. 
 

Lótusztó 
 

Lehetetlen minden érdekességet számba venni, de a sziklakert és lótusztó feltétlenül említést érdemel. A füvészkert fennállásának első 10 évében alakították ki a nagy tó medrét, de az csak a tó és környékének betelepítése után, 1932-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. 

Fő nyári látványosság az indiai lótusz mellett a tavirózsa, a vízijácint, a „hírhedt” rucaöröm, a vízi­saláta, a füzéres süllőhínár és a bodros békaszőlő. Amint újra jó lesz az idő, meggyőződhetünk a fentiekről személyesen is.