Az arcon észlelt elváltozás miatt azonnal forduljon szakorvoshoz!

Nagyon erős UV-B sugárzásra kell számítani a következő napokban a Dél-Alföldön, az Országos Meteorológiai Szolgálat beszámolója szerint a régió területének 97 százalékán az UV-index meghaladja a 7-es értéket, a lehetséges maximum érték 7,8 lesz. 

Éppen ezért a szolgálat szakemberei arra kérnek mindenkit, hogy fokozottan védekezzenek a napsugárzás által okozott leégés ellen. Viseljenek vállat takaró pólót és szalmakalapot, használjanak fényvédő krémet, és amennyiben lehetséges, napközben 11 és 15 óra között kerüljék a napozást. Közölték, normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet, vagyis olyan olyan bőrreakció, égés, amely 24 óra múlva is jól látható. 

Daganat az UV miatt 

Eközben a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőr­onkológiai Klinika igazgatója, Holló Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejen vagy a nyakon alakul ki az UV-sugárzás okozta bőrdaganatok mintegy 30-40 százaléka, ezért és az arcunkat érő állandó UV-terhelés miatt már az egészen apró elváltozásokra is érdemes odafigyelni. Figyelmeztetett, az érdes vagy az elszíneződő, rózsaszín-piros foltokat érdemes mihamarabb megmutatni kezelőorvosunknak, hiszen a korai stádiumban felismert betegség nagyobb eséllyel gyógyítható. 

Kiemelte, az UV-sugárzás töb­­bek között bőröregedést, ráncosodást, pigmenteltéréseket, hámló bőrelváltozásokat, majd az esetek 10-15 százalékában laphámsejtes bőrrákot is okozhat. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója ismertette, az arcbőrön megjelenő fénykárosodás által okozott tünetek akár hosszú évekig panaszmentesen szinte észrevétlenek maradhatnak. Azonban rendszeres, évente el­­végzett szűrővizsgálattal a már korai stádiumban felismert betegség nagyobb eséllyel gyógyítható, így a rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel nem alakul ki bőrrák – tette hozzá. 

A sötét bőr nem véd 

Holló Péter beszámolt arról is, hogy a krónikus napfényártalom okozta tünetek az elsők között és leggyakrabban az arcon alakulnak ki, hiszen ez a terület jobban ki van téve a napsugárzás káros hatásainak, mint más testrészünk. Leszögezte, a ruhával nem eltakarható bőrfelületek – arc, fejtető, kézfej, dekoltázs – védelmére már tavasszal és a nyár elején is fokozott figyelmet kell fordítani. Megjegyezte, fényvédő készítményekkel, napszemüveggel, sapka viselésével és a direkt napfény elkerülésével 11–15 óra között, csökkenthető az arcon, karon, kezeken, fejtetőn kialakuló rosszindulatú bőrelváltozások előfordulása. 

A bőrtípus megállapítása is fontos lehet, azonban a barnább bőrű embereknél ugyanúgy megjelenhetnek rosszindulatú bőrdaganatok – akár melanómák –, mint egy világosabb bőrűnél. Ez tehát nem jelent teljes védettséget. Holló Péter beszámolt arról is, hogy az elmúlt években egyre többen mennek bőrdaganatszűrésre, amelyet minden alkalommal bőrgyógyász szakorvos végez egy speciális bőrmikroszkóppal, amellyel sokkal pontosabban meghatározhatók a bőrön előforduló el­változások. 

A dermatoszkópos műszeres vizs­­gálat számos esetben ki­­szűri a gyanús képleteket, amelynek típusa, klinikai megjelenése szabja meg a szövettani mintavétel helyes módját és a további terápiát. 

Hatfajta bőrtípus van 

Hatfajta bőrtípust különböztetünk meg. Gál Mónika bőrgyógyász írása szerint, amely a Webbeteg oldalon érhető el, az 1-es típus halvány, világos bőr, ami mindig leég, sosem barnul, a 2-es típus világos bőr, amely könnyen leég, minimálisan barnul, a 3-as típus világos bőr és minimálisan ég le, lassan barnul, a 4-es típus enyhén barna vagy kreol bőr, amely minimálisan ég le és könnyen barnul, az 5-ös típus barna bőr, amely ritkán ég le, könnyen és mélyen barnul, a 6-os típus pedig sötétbarna vagy fekete, ami ritkán ég le, mindig lebarnul, és nagyon pigmentált. 

A szakember írása szerint a legjobb fényvédő készítményeket a nagy fotostabilitás, a vízállóság, nagy tapadóképesség miatt elegendő naponta egyszer alkalmazni. Rendelkezésre állnak kozmetikailag jól tolerálható, emellett irritáló és allergizáló hatóanyagoktól mentes, gyakran színezett, alapozóként is funkcionáló készítmények. 

Gál Mónika hangsúlyozta, mivel az ember az élete folyamán begyűjtött fényerősség akár 80 százalékát is 18 éves kora előtt kapja, valamint amiatt, hogy a gyermekek bő­­re vékonyabb, a dinamikus növekedési állapot miatt érzékenyebb, rájuk még fokozottabban figyeljünk. A fényvédelmet minden életkorban kezdjük el már tavasszal, aki­­nél pedig megváltozott, felerősödött fényérzékenység tapasztalható, jelentkezzen szakorvosnál ennek kivizsgálása céljából. 
Leszögezte, egy felhős na­­pon is le lehet égni, hiszen az ultraibolya-sugárzás körülbelül 90 százaléka átjut a felhőkön, ráadásul a sugárzás visszatükröződik a homokról és a vízről is, így ezek is ugyanolyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény.