Szegedi hírek

2022.08.06. 07:00

Alig szól már valahol a muzsika, kihalóban a kultúrkincsünk - Videó

A megyében kettő és a fővárosban is csak három-négy olyan helyet találni, ahol még mindig cigány muzsikusok játszanak magyar nótát. Czutor Zsolt hivatásos zenész szerint most még meg lehetne menteni a magyarok kultúrkincsét, és ki kellene vinni az emberek közé. 54 éve játszik cimbalmon, az Algyői Halászcsárdában évek óta hallható az előadása.

Kiss Anna

Az algyői halászlének párja nincsen, de annak a muzsikának sem, amit Czutor Zsolték játszanak a Tisza-parti község csárdájában. Fotó: Karnok Csaba

 Válságban vannak a cigány muzsikusok. Kihalt a szakma, pedig rengeteg tehetséges fiatal van, akiknek helye lenne a zenekarokban. Ráadásul míg a rendszerváltás előtt minden kocsmában és étteremben ott voltak a muzsikusok, ma már alig találni olyan helyet, ahol élőzene szól. A megyében csak az Öreg Kőrössy Halászcsárdában és az Algyői Halászcsárdában vannak cigány muzsikusok 

– mondta el lapunknak Czutor Zsolt, aki 54 éve hivatásos zenész, évek óta az algyői csárdában zenél több muzsikussal közösen csütörtöktől vasárnapig.

A cimbalmos attól tart, hogy teljesen elveszik a magyar nóta, a magyar nép kultúrkincse. Az egykori Dankó Pista Országos Kulturális, Oktatási és Érdekvédelmi Egyesület volt elnöke úgy véli, még meg lehetne menteni úgy, hogy kivinnék az utcára, az emberek közé, valamint ha az állam rendszeres támogatást nyújtana, biztosított lenne a zenészek foglalkoztatása.

 A mondás szerint, ha egy domboldalon hó van, alkalmas a síelésre, de ha olvad a hó, nem a síelést kell abbahagyni, hanem keresni kell egy olyan helyet, ahol tovább lehet csúszni. Így van ez a zenével is. Az éttermek helyett színpadon kellene zenélniük a muzsikusoknak, valamint minden városban létre kellene hozni egy egyesületet a zenészek számára a 100 Tagú Cigányzenekar mintájára 

– mutatott rá.

Fotó: Karnok Csaba

Czutor Zsolt kiemelte, amikor a 15. században elkezdtek bevándorolni a cigányok az országba, akkor a magyar emberek kultúráját, nótáját átvéve hozták létre azt a kávéházi muzsikát, ami most kihalófélben van.

 Azt játszották, amit a magyar emberek szerettek, így van ez ma is, csak már alig maradtunk néhányan a rendszerváltás előtti 250 muzsikusból. Pedig a magyar emberek imádták a nótát, a legnagyobb nótaszerzők is magyarok voltak, elég csak Dankó Pistára gondolnunk, a kutatások 5-700 közé teszik az általa szerzett nóták számát. Úgy vélem, hogy a magyar nóta vetekszik a legjobb költőink műveivel, hiszen mondanivalója van, megszólítja az embereket – hangsúlyozta.

A cimbalmos szerint a '90-es évek előtt a muzsikusok meg tudtak élni a tudásukból és a tehetségükből, el tudták tartani a családjukat is, valamint olyan hidat képeztek a többségi társadalom felé, amivel jelentősen javult a cigányok megítélése, befogadottsága. Czutor Zsolt szerint ma már viszont nem lehet a muzsikálásból megélni és gyermeket nevelni, akik maradtak és zenélnek, már csakis elszántságból teszik.

 Ezt szeretni kell. Amikor úgy érzi az ember, hogy már nehezére esik játszani, azonnal abba kell hagyni, hiszen a hallgatóságnak azzal már nem ad élvezetet. Addig zenész a zenész, amíg örülni tud annak, hogy játszhat 

– szögezte le Czutor Zsolt, aki 5 éves korában kaptam meg az első cimbalmát, az pedig álmai netovábbja volt, már ekkor eldöntötte, hogy muzsikus lesz. Fogadalmát be is tartotta, több mint öt évtizede az általa legszebbnek vélt hangszeren, a cimbalmon játszik.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában