Kalotaszegi minta alapján fűzték a gyöngyöt

Beke Mari művészetpedagógus  szervezte mg a gyöngyfűző tábort az Angyal-várban. A tábort Fehér Anna Király Zsiga díjas népművész, a Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész, a Magyar Gyöngy Egyesület alapítója vezette.

– Táborunk témája Kalotaszeg volt. A magyar népviselet nem igazán ékszerkedvelő, egyedül Kalotaszegen és a Sárközben használtak gyöngyöket. Mi, most a kalotaszegi hagyományokból kiindulva készítettünk olyan ékszereket, amelyeket ma is lehet hordani. Többek között karkötőt nemezeltünk, amelyet kalotaszegi motívumokkal gyöngyöztünk fel 

– mondta a tábor szakmai munkájának irányítója.

A táborban nyílt napot is rendeztek, amikor bárki megtekinthette, hogyan készülnek a gyöngyékszerek. Ezen felül egy kiállítást is összeállítottak Fehér Anna gyűjtéséből, munkáiból, amely a kalotaszegi viselet leggyöngyösebb elemeit mutatta be. Láthattunk kislánynak való bojtocskát, amelyet a blúz megkötőjére helyeztek, de gyöngyös masnikat is bemutattak, ami kislányok és felnőtt nők viseletének kötelező elemei voltak. Fehér Anna mutatott kalotaszegi, nyakra simuló nyakláncokat és homlokra helyezhető gyöngycsipke díszt is, amely kétoldalas volt. Mindig csak az egyik sor „hímzés” látszott ki az asszonyok kendője alól. Az egyik gyászt jelentett, vagyis ha ezt viselte valaki, mindenki tudta, hogy veszteség érte a családját.

Fehér Anna csodaszép gyöngyös gallérokat is készített, amelyeket szintén meg lehetett tekinteni. A kiállításon olyan nyakláncokat is láthattunk, amelyeket ma is bármelyik hölgy szívesen viselne.

– A népművészeti motívumokat, így a gyöngy ékszereket és kiegészítőket is be lehet építeni a mai öltözködésbe 

– hangsúlyozta a tábor szakmai vezetője.