Amit az elektromos fűtőkészülékekről tudni érdemes

Az elektromos berendezések kiváló alternatívái lehetnek a költségesebb fűtési módoknak, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a különböző elektromos berendezések akár lényegesen eltérő hatékonyságra képesek. Kísérletet teszünk arra, hogy összefoglaljuk az elektromos fűtőkészülékekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az elektromos főtűtesteket előszeretettel nevezzük radiátornak, azonban csak a készülékek kis csoportja radiátor valójában. Csakis azokat a berendezéseket illethetjük ezen a néven, amelyek esetében a konvekciós működési elv hőtárolással párosul. Ez a tulajdonság teszi a radiátorokat kiváló eszközzé, hiszen a termosztát ki- és bekapcsolása nem befolyásolja nagyobb mértékben a hőérzetet. Ha radiátort használunk, kellemes meleget biztosíthatunk, azonban az energiahatékonyság tekintetében ez a fűtési mód korszerűtlen, hiszen 1 kW áramból hozzávetőleg csak 1 kW hőenergiát képes előállítani. A legelterjedtebb megoldások között kell említeni az elektromos konvektorokat. Noha maga a nevezés eléggé rossz csengéssel rendelkezik a hazai lakosság körében, gyakorlati párhuzam nem vonható közéjük, illetve a gázkonvektorok közé. A korszerű programozható változatokat a kereskedelemben sokszor norvég panelként emlegetik, ami kissé szerencsétlen elnevezés, hiszen egy-két gyártót leszámítva nincs közük Norvégiához, másrészről nem összetévesztendők az egyéb elektromos panelekkel. Az elektromos konvektorok a hőt nagy felületű, kerámiamagos lamellás fűtőbetétek segítségével adják le, amelyek közvetlenül melegítik fel a levegőt. A meleg levegő a fizikai tulajdonságainak köszönhetően felemelkedik, természetes légkeringést hozva létre a szobában, illetve kellemes hőérzetet biztosítva.

Meg kell említeni az elektromos infrapaneleket is. Noha ezek is közvetítenek konvekciós elven hőt a közeg felé, működésüket elsősorban infrafűtés jellemzi. Az infrafűtésnek köszönhetően jó választást jelentenek nagy belmagassággal rendelkező lakások esetén, ahol a hagyományos konvekciós fűtés kevésbé gazdaságos, hiszen a hőenergia jelentős része a nagyobb magasságban összpontosul. A jobb hőérzetnek köszönhetően átlagosan 10 százaléknyi energiát takaríthatunk meg.

Nem véletlen a fűtésre optimalizált inverteres klímák népszerűsége. Ezek kettő az egyben megoldást kínálnak, hiszen nem csak fűtésre, hanem hűtésre is alkalmazhatók. Esetükben a fűtés hőszivattyús elven valósul meg, ami lényegesen jobb hatásfokot képes biztosítani, vagyis 1 kW villamos energia felhasználásával akár 4 kW hőenergia állítható elő. Ez alapján elmondható, hogy a klímaberendezés tulajdonképpen egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban pedig felfűti.

A korábbi évtizedekben az elektromos fűtőkészülékekre elsősorban kiegészítő megoldásként tekintettünk, hiszen az energiaellátásuk más energiahordozókhoz képest költségesebb volt, alacsonyabb volt a hatékonyságuk, a hőszigetelő megoldások pedig kevésbé voltak elterjedve. A korszerű megoldásoknak köszönhetően egyes technológiák jelentősen javítják a hatékonyságot, ráadásul számításba kell venni, hogy az elektromos fűtés nem termel égéstermékeket, így nincs szükség nyitott szellőzőrácsokra, vagyis a szükséges szellőztetést rövid ideig tartó intenzív légcserével tudjuk végezni, további megtakarításra téve szert.