Szegedi hírek

2022.11.24. 20:00

Nem volt zökkenőmentes Kádár János és Grósz Károly kapcsolata

Apagyilkosság címmel jelent meg Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum történészének kötete Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. A könyv a két politikus első – 1956. november 11-én, a magyar forradalom leverése után egy héttel a Parlamentben megtörtént – személyes találkozójától egészen Kádár János 1989-es haláláig követi végig kapcsolatukat. A könyvet csütörtökön mutatták be Szegeden a Fekete Házban.

Suki Zoltán

Fotó: Karnok Csaba

Komolyan hozzájárul a rendszerváltozás előtti Magyarország történelmének megismeréséhez Medgyesi Konstantin Apagyilkosság című könyve, amelyet csütörtök este mutattak be Szegeden, a Fekete Házban. A Móra Ferenc Múzeum történészével Péterfi Gábor, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa beszélgetett.

A kötet a két politikus első – 1956. november 11-én, a magyar forradalom leverése után egy héttel a Parlamentben megtörtént – személyes találkozójától egészen Kádár János 1989-es haláláig követi végig kapcsolatukat.

Medgyesi Konstantin elmondta, hogy az Apagyilkosság című könyve az öregedő Kádár János utódkereséséről szól. Voltak, akikre ő maga gondolt, és akadtak önjelöltek is. Ahogy egyre sürgetőbbé vált az utódlás, Kádár húzta-halasztotta a döntést, majd Grósz Károlyt választotta ki és emelte maga mellé. Vagyis ő lett a „fogadott fiú.”

A szerző szerint Kádár és Grósz kapcsolata több szempontból is érdekes, és tulajdonképpen egy hatalomátvételi kísérlet volt, amelyet végül a történelem elsodort, mégpedig azért, mert a rendszer közben megbukott. Medgyesi Konstantin arról is beszélt, ahhoz, hogy Kádár megerősítse a szerepét, már 1980 körül át kellett volna adnia a hatalmat valakinek, mert akkor Kádár már egy „öregedő” politikus volt. Ezek ellenére arra ritkán találni példát, hogy egy meghatározó történelmi személyiség még életében kiválasztja és át is adja a hatalmat utódjának.

Fotó: Karnok Csaba

Azt, hogy a két politikus kapcsolatáról szinte csak Grósz Károly visszaemlékezéseiből lehet tudni, azért okozott gondot a kutatásban, mert nem lehetett tudni, hogy igazakat írt-e a fellelt dokumentumokban. A szerző elárulta, hogy a hozzáférhető két eddig ismeretlen, de már kutatható nagyinterjúban nem hazudott Kádár utódja. Az is kiderült, hogy a két politikus együttműködése a hosszú évek alatt nem volt zökkenőmentes. Kádár döcögősebb tempója állt szembe Grósz Károly modernebb, pörgősebb, dinamikusabb stílusával.

1984-ben rendelte fel végül Kádár Grószt Budapestre, és 1987 nyarán lett miniszterelnök. Attól kezdve Grósz reformer, és egyben nagyon népszerű politikus volt.

Az mindmáig vitatott kérdés, hogy a kádárizmust és a kádáristákat háttérbe szorító 1988-as pártértekezleten a fogadott fiú, vagyis Grósz Károly valóban „az apa”, Kádár János ellen fordult-e, vagy a változást igénylő közhangulat egyszerűen elsöpörte a harminckét éve hatalmon lévő főtitkárt. Ekkor bukott meg a kádárizmus, és Kádár a tanácskozás után szó szerint azt mondta: „a Brutusok megjelentek.”

A szerző egyebek mellett ezzel magyarázta a könyv címét, amely – ahogy fogalmazott – nem krimi, hanem elemző mű. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában