Helyi életstílus

2024.04.18. 09:00

Pusztaszeren vigyáznak a madarakra - GALÉRIA

Pusztaszer alapító tagja a közelmúltban alakult Madárbarát Települések Országos Szövetségének. Máté Gábor polgármesterrel azt néztük meg, mit tesznek a szárnyasokért a községben, amit saját példáján mutatott meg.

A madaraknak odút, etetőt és ivóhelyet is biztosítani kell, a fészekrakáshoz és a biztonságos teleléshez. Fotó: Imre Péter

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére, mint már beszámoltunk róla, 27 település megalapította a Madárbarát Települések Országos Szövetségét, egyetlen Csongrád-Csanád vármegyeiként Pusztaszer is tagja. Az éves tagdíj a városok, falvak méretéhez igazodik: 100 ezer lakos felett, 400, 50 és 100 ezer között 300, 25 és 50 ezer között 200, 10 és 25 ezer között 100, 5 és 10 ezer fő között 75 ezer forint, míg 5 ezer lakos alatt fejenként 10, de minimum 10 ezer forint.

– Községünkben régi hagyománya van a madarakról való gondoskodásnak. Mikor 1987-ben idekerültem már működött Pusztaszeren a madártani egyesület, Tajti László madarász szakkört tartott, amit a jelenlegi tagintézmény-vezető, Mészáros Zsolt vett át tőle, diákjaink az 1990-es, 2000-es években sorra nyerték a környezettel, a környezet védelmével kapcsolatos versenyeket, és a fiam, Bence által les épült a suliudvaron – sorolta Máté Gábor polgármester miközben a házukhoz sétáltunk. A Madárbarát kert címet kiérdemlő udvarukon öt odút, egy önadagolós etetőt – fontos, hogy a madarak ne tékozolhassák a magokat – és egy kis itatótavat mutatott meg. 

– A madaraknak búvó- és fészkelőhelyet, az utóbbi megépítéséhez anyagot, a téli etetéshez eleséget kell biztosítani, az itató kialakításánál ügyelni kell arra, hogy közben elrejtőzhessenek, például a macskák és a ragadozó madarak elől. Így a környezetünkbe csalogatjuk őket, és valljuk be, télen a madáretetők körüli mozgás, a madárdal kellemes érzéseket kelt. Nálunk az odúkba verebek, seregélyek, fekete rigók, cinkék, rozsdafarkúak költöznek be és fészkelnek – igaz, volt már mókus lakónk is –, az etetőre zöldike, szajkó, szarka és tengelic is jár – mesélte a faluvezető.

Elmondta még: az önkormányzati tulajdonú 10 hektáros parkerdőből kivágott beteg, öreg fákból a diákok korábban, az ő idejében technika órákon, illetve manapság a szakkörben is készítenek önadagolós etetőket és odúkat. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek tiszteljék, becsüljék és védjék az őket körülvevő természetet. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában