Pörkölt, emlékek, nóták az erdőközi suliban - GALÉRIA

– Annak idején szinte mindnyájan mezítláb jártunk iskolába, én nyolcadikos koromig, akkor kaptam a szüleimtől egy dorkót, ami ünneplőcipőnek számított a mezténlábas korszakhoz képest – mesélte Bondorné Martonosi Mária, miközben az erdőközi buszfordulótól sétáltunk a suli felé, és útközben felvett bennünket egy autó. Testvérei is a Balástya közeli tanyai, Erdőközi iskolába jártak, János, aki ezúttal csak a fele utat kerékpározta és Etelka, aki most a konyhán a savanyúságért és a főtt krumpliért felelt.

– Jaj, megismerlek! – hangzott a mondat többször, igaz az ellenkezője is. A zenéért, a dalokért és nótákért felelős Tóni bácsi, vagyis Berkes Antal is az elsők között érkezett és foglalta el helyét a szintetizátornál. 

– Először jöttem el a diáktalálkozóra, a testvéreim, a családom beszélt rá, és a gyerekeim hoztak el. Sajnos, többeket nem ismertem meg, de az ebédnél, majd a nap folyamán lesz mód az újraismerkedésre. A gyerekek örömöt akartak szerezni, sikerült – mondta Kórász Rozália, aki Martonosi Jánossal korelnök volt a szombati randevún, mindketten 1937-es születésűek. Akadt, aki elhozta magával a Balástyáról megjelent monográfiát, amiben szerepelt erdőközi végzős osztálya fényképe, a fotót ő ajándékozta a szerkesztőknek.

Az ebéd előtt – őzpörkölttel kedveskedett a résztvevőknek a balástyai Móra Ferenc Vadásztársaság, melynek az Erdőközi iskola a központja – következett a szabadtéri szentmise, amit Brendan atya celebrált. Hangsúlyozta: bőven kell vetni, ahhoz, hogy bőven arathassunk. 

– A folytonosság az élet ereje, tanulni és dolgozni kell, ahhoz, hogy munkánk gyümölcsét leszüretelhessük. Azért is sokat kell tennünk, hogy igaz emberek legyünk, azzá váljunk és úgy éljünk – prédikálta Brendan atya.

Még a falatozás előtt Rózsáné Jutka felelevenítette az egykori szokást: minden nap az ő dalával indult a tanítás, ezúttal is elénekelte azt a népdalt, amit akkor is előadott: A csitári hegyek alatt... 

Ujvári László polgármester két láda őszibarackkal érkezett, és azt mondta: – Jó, hogy korábbi közösség szerveződik újjá minden évben az erdőközi találkozókon. Kívánom, hogy jövőre is minél többen legyenek itt, és emlékezzenek.