2024.11.24. 14:50
Pályafutása legnagyobb elismerését vehette át lapunk fotóriportere, Török János – galériával
Lapunk fotóriportere pályafutásának legnagyobb sikerét érte el. Török János Hégető Honorka-díjat nyert az ásotthalmi Káposzta Máriáról készült fotósorozatával. Az alkotás érzékeny és hiteles módon hívja fel a figyelmet a társadalmi problémákra, a képek egy magányosan élő asszony életstratégiáját tárják elénk.
Eddigi pályafutásának legnagyobb elismerését vehette át lapunk fotóriportere, Török János. Kollégánk Hégető Honorka-díjat kapott az ásotthalmi Káposzta Máriát bemutató fotósorozatért.
Török János: természetfotók és társadalomábrázolás
Török János, a Délmagyarország elismert fotóriportere, az elmúlt években számos rangos díjat nyert. Munkásságát a természetfotózás és a társadalomábrázolás terén is kiemelkedő alkotások jellemzik. A társadalmi témák megörökítésében is jeleskedik. A Brassai sajtófotó-pályázaton szociofotó kategóriában első helyet ért el a Kalános Zsoltika és Antonia című képeivel, amelyek a szegénység és a gyermeki ártatlanság kontrasztját ábrázolják. A 42. Magyar Sajtófotó Pályázaton harmadik helyezést ért el egy idős, magányos asszonyról, Káposzta Máriáról készített portrésorozatával, amely a komfort nélküli élet nehézségeit mutatja be érzékeny és hiteles módon. Sorozatát most a Hégető Honorka Alapítvány is díjazta.
A Hégető Honorka-díj
A 2003-ban indult díjat idén 20. alkalommal adták át. Olyan alkotásokkal lehetett nevezni, amelyek videó, fotó vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, valamint az azokra adott válaszokat, lehetséges megoldásokat. A Hégető-díjat 2003-ban, az RTL fiatalon, autóbalesetben elhunyt riportere, Hégető Honorka munkásságának emlékére alapították. Honorka elsősorban a hátrányos helyzetű emberek sorsával foglalkozó riportokat készített, amelyért 1999-ben Toleranciadíjat kapott.
Hégető Honorka-díjas az ásotthalmi Káposzta Máriáról szóló fotósorozat
Fotók: Török JánosMária története képekben
Másfél éves terepmunkám során egy láthatatlan, Dél-magyarországi sorsot akartam bemutatni. Káposzta Mária magányosan él tanyáján, ahol nincs se víz, se villany. Nincs mosógépe, hűtőszekrénye, tévéje. Egyedüli segítsége a tanyagondnok. Annak ellenére, hogy fotóriportom alanya magányosan, elszigetelten él a pusztában, mégsem a kiszolgáltatottságát kívántam bemutatni, hanem a hétköznapok mögötti erőt és kitartást, amivel képes felülemelkedni a nehézségeken. A sorozat középpontjában nemcsak egy sors áll, hanem egy életstratégia is, amivel Máriának sikerült megszelídíteni a magányt és a nyomasztó mindennapokat. Mária néni kakasa és macskája célt, és örömet csempész a szürke hétköznapokba. Példáján keresztül belülről láthatjuk azt a világot, ahol a helytállásnak és a kitartásnak sorsfordító jelentősége van
– mondta munkájáról kollégánk.
