Történelmi fordulatnak lehettünk tanúi öt éve, és azóta sem teszünk ellene semmit

Gyökeresen átalakultak a magyarok internetezési szokásai az elmúlt egy évtizedben: míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre. A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elviselhetetlen lenne számára a mobilinternet hiánya. A digitalizáció a koronavírus-járvány éveiben vett egyébként repülőrajtot: tovább erősödött a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban, és tömegek szoktak rá az online vásárlásra – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss, az internetezési szokások változását is vizsgáló kutatásából. Szakembert kérdeztünk a jelenségről és annak következményeiről. 

Internetezési szokások újratöltve

A kutatás szerint a tavalyi évben egy átlagos magyar naponta mintegy három órát internetezett, az emberek harmada pedig egyenesen ezt tartotta a kedvenc időtöltésének. Csaholczi Kádár Annamária pszichológus-jelölt, életvezetési tanácsadó arra figyelmeztet: gondoljuk végig, vajon az internetezéssel töltött idő minek a rovására megy. Valószínű, hogy korábban élő emberi kapcsolatok, kapcsolódások töltötték ki azokat az órákat, amelyekben most a közösségi oldalakat görgetjük. Egyértelmű, hogy internet elterjedésével rövidült a személyes kapcsolatainkra, a szociális életre szánt idő, ahogy a hobbijainkra fordított idő is kevesebb lett.

Stresszes lehet az internetezés

Bár az élet a lezárások óta visszatért a normális kerékvágásba, egyre többen panaszkodnak stresszre és kimerültségre – derül ki ugyancsak az MNHH friss kutatásából. Az elmúlt tíz évben több mint 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat. Ezzel párhuzamosan tavaly háromból egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy stresszes az élete, illetve, hogy sokat aggódik maga miatta. 
Csaholczi Kádár Annamária erre úgy reflektált: mentálisan túlterheltté tehet bennünket, érzelmileg és szellemileg is szétszórttá válhatunk a folyamatos internetezéstől. Egyes tartalmak folyamatos mikro-feszültségeket okozhatnak bennünk, amitől újra és újra megugrik az érzelmi szintünk. Ez olyan érzés, mintha folyamatosan történne velünk valami. Ettől viszont elfáradunk, kimerülünk, feszültek lehetünk. 

2020 és a történelmi fordulat

A szakember kifejtette azt is, hogy 2020 történelmi időszak volt a koronavírus-járvány miatt, amely a korábbitól teljesen eltérő pályára állította az emberiséget. Sokáig emlegetjük majd, hiszen ez a kitörölhetetlen időszak alapjaiban változtatta meg az életünket. Elindított egy olyan folyamatot, amelynek évek múltán is lesznek következményei. Fontos kutatni, figyelni és megérteni az egyénre, a közösségekre, a kapcsolatokra gyakorolt hatását. Fontos szembenézni azzal, hogy a koronavírus járvány utáni elzárkózás evolúciós reakció, hogy visszahúzódtunk a saját világunkba. Ahogy azt is érdemes tudatosítani, hogy minden generáció másként élte meg a Covid éveit. 

Védjük meg a saját életünket

Nem szabad azonban teljesen kárhoztatni az internetezést – hangsúlyozta Csaholczi Kádár Annamária, hiszen a tanulmányokhoz, a munkahelyi feladatokhoz és az információgyűjtéshez hasznos lehet. Ám vegyük észre, hogy mikortól pótcselekvés az oldalak görgetése, amikor már nincs mögötte produktivitás, nincs effektív értelme. Onnantól már problémát jelenthet. Manapság nem ismerjük azt a fogalmat, milyen az, amikor csak nézünk ki a fejünkből, elcsendesedünk, csak létezünk. A mindfulness technikák erre is reflektálnak, mert nem lehet folyton ingeráradatban élni. A vizualitás dolgoztatja a szemet, az agy kattog, pörög, hat az idegrendszerre. Használhatjuk az internetet tudatosan, odafigyelve a mértékre. Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek figyelmeztetnek erre. Ahogy a messengert sem kell sutba dobni, de ne a személyes találkozásokat váltsuk ki vele. A saját mentális épségünk érdekében tudatosan térjünk vissza az életbe.